Feltámad a mamut és a kardfogú macskák világa

– Mammutról, vagyis masztodonféléről, vagy mamutról, azaz elefántféléről van szó?

– Úgy húszezer évvel ezelőtt élt, 5x3 méteres nagyságú elefántféle látható itt, a gyapjas mamut, amit Rihmer László bányamérnök tárt fel 1928-ban a frissen nyílt mélyművelésű szénbánya, Széchenyi akna mellett, egy homokbányában. A sajátossága, hogy ritkán kerül elő ilyen sok csontlelettel egy több ezer éves állat. A pécsi mamut esetében ugyanis a csontváz háromnegyed részét megtalálták.

– A PTE Földrajzi és Földtudományi Intézete a tárlat aktív közreműködője. Miért?

– Kozármisleny mellett 2008-ban az útépítésnél ugyancsak találtak mamutcsontokat, valamint 2006-ban Zókon is, amelyek feltárását az intézet kutatói és hallgatói, valamint a múzeum szakemberei végezték és ezek a társleletek ugyancsak láthatók most. Továbbá kortárs állatokból is hoztunk csontozatdarabokat, sztyeppei bölény tülkét, kardfogú macska szemfogait, korabeli lókoponyát.

– Klasszikus kiállítás formájában szemlélhetjük a múltat?

– Különleges poszterek és játékok révén izgalmas múzeumpedagógiai órákat szervezünk és lesz egy homokozó is, egy feltárás modellezett mása, ahol eredeti fosszíliákat találhatnak a gyerekek. A mamutot pedig kockákból is összerakhatják.

– Mi köze van mindehhez dr. Varga Gábornak?

– Munkám során sűrűn megfordulok homok- és kavics­bányákban, s gyakran találunk őskövületeket. A kozármislenyi feltárást is én irányítottam a PTE részéről. Saját kis kiállításunk is van a Földrajzi Intézetben.

– Mivel foglalkozik, amikor nem a mamuttal?

– Felszínalaktannal, úgynevezett geomorfológiával, azon belül jelenleg csuszamlásos folyamatokkal, valamint a földtörténeti klímaváltozásokkal.

– Úgy tudom a globális felmelegedésről is szó lesz a szakmai vezetések során. Mennyire kell aggódnunk napjaink növekvő éves középhőmérséklete miatt?

– A jégkorszakok közti felmelegedő fázisban járunk, és lesz ennél még melegebb is. Az a kérdés, hogy mekkora az ember szerepe napjaink hőmérsékletének növekedésében.

– Gondolom leginkább utazik, amikor nem a tudományt bújja.

– Igen, különleges geomorfológiai helyszíneket keresek fel. Az országban a kedvencem a Tapolcai-medence. Európában pedig mindenkinek a figyelmébe ajánlom Bulgária hegységeit és tengerpartját.

Párja is kutató

Dr. Varga Gábor 1971-ben született Marcaliban. Ott járta ki az általánost, a gimnáziumot. Érettségi után volt újságkihordó, két évet dolgozott egy összeszerelő üzemben, majd elvégezte a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán a földrajz szakot és bent maradt doktorálni. 1998 óta tanít a PTE-n, 2008 óta a Földrajzi és Földtudományi Intézet Természet és Környezetföldrajzi Tanszékének adjunktusa. Párja, dr. Máté Andrea a PTE szekszárdi karának Gazdaságtudományi és Turisztikai Intézetében tanszékvezető adjunktus. Két fiuk van, Nándor 10, András 6 esztendős.