Megoldatlan probléma a társasházakban a tárolók használata

Olvasónk azzal a problémával fordult szerkesztőségünkhöz, hogy egyszerűen nincs hely a társasház közös tárolóhelyiségében. Több éve időről időre érdeklődik, kaphatna-e egy kis helyet, ám a lakók annyira telepakolják a helyiséget, hogy az folyton tele van.

– Kerestem a közös képviselőt, aki elmondta, nem tud mit tenni, nem teheti ki senki holmiját a tárolóból. Ez világos és egyértelmű, de az mégsem fogadható el, hogy a közös tárolót gyakorlatilag 2–3 lakás veszi igénybe – mondta olvasónk. Hozzátette, nem mellesleg évek óta megunt bútorok foglalják a helyet.

Egy másik olvasónk szintén arra panaszkodott, hogy a babakocsit is minden nap cipelnie kell az emeletre, mert nem kapott ennyi kis helyet sem a tárolóban.

Nagy Emil, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Baranya Megyei Szövetségének elnöke elmondta, sajnos ez a társasházak megoldatlan problémája. Tény ugyanakkor, hogy az épületekben lévő tárolók közös tulajdonban vannak, a szokás pedig az, hogy egy beosztást készítenek a társasházban, ami alapján például három lakás használhat egy közös tárolót egyezményes bérleti díj ellenében. De erről, tehát a közös tárolók felosztásáról a lakógyűlésnek kell döntenie.

A panelekben egyébként is nagyon kis alapterületű tárolók vannak, amit körülbelül 40 lakásnak kellene felosztania egymás között.

– Mindenkinek kicsit belátással kellene lennie a másikra. Nálunk előfordult olyan is, hogy egy lakást úgy adott el a tulajdonos, hogy a vevőnek, az új lakónak azt mondta, hogy a lakáshoz tartozik egy tároló. Valójában azonban nem feltétlenül tartozik a lakáshoz, hiszen a tárolók felosztásáról a közgyűlés dönt. Persze ilyen alapon havonta hívhatnánk össze ilyet az új lakók érkezése miatt – mondta lapunk érdeklődésére Vörösné Deák Andrea, aki a Kertvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet küldöttje (közös képviselő) három épületben is. A közös képviselőnek nincs joga kipakolnia a tárolóban lévő holmikat, még akkor sem, ha azok évek óta gazdátlanul foglalják ott a helyet.

– Gondoljunk bele, hogy az illető mondjuk egy-két év után külföldről hazatér, és azt állítja, hogy az ott tárolt szekrényben értékes holmija, például ékszerdoboza volt, ami eltűnt – magyarázta a közös képviselő.

A részközgyűlésen minden lakástulajdonos képviseltetheti magát, sőt ez ajánlott is, hiszen itt döntenek a tárolók felosztásáról. Ha a közgyűlés megszavazta, hogy például három lakás használ egy tárolót, de az egyik lakás tulajdonosát kizárják a többiek, azaz nem kap kulcsot hozzá, akkor lecseréltetheti a zárat a társasház pénzén.

Vörösné Deák Andrea szerint ha gyakrabban lenne lomtalanítás, akkor könnyebben működne az, hogy a költözés, átalakítás miatti lomokat, bútordarabokat ne a tá­rolóban hagyják a lakók. A Mosolymanó Egyesület elnökeként azt is elmondta, járható út a sok kidobandó – de még használható állapotú – holmik felajánlása. Sok segélyszervezet el is megy helyszínre az adományért, ezt a lehetőséget is érdemes szem előtt tartani, ha még sokára várható a lomtalanítás.

Zárat cserélt

Az egyik kertvárosi társasházban fordult elő, hogy az egyik lakó önhatalmúlag lecserélte a közös tároló zárját, amiben benne volt a többi lakó holmija is. A gázszerelővel a főelzáró csapot szerette volna megnézni a közös képviselő, de nem tudtak bemenni. A lakók megsúgták a küldöttnek, hogy szerintük az egyik bácsi cserélte le a zárat, a tárolóban azonban mindenki holmija bent volt. – Az épület közös pénzéből lecseréltük a zárat és kiírtam, hogy legközelebb a tulajdonosok jóváhagyását kérem, hogy a bácsira ráterheljem ennek az árát – mesélte a közös képviselő.