2018.12.12. 07:00
„Soha nem kerül szabadlábra, a börtönben fog majd meghalni”
Az utóbbi évek legismertebb gyilkosságainak olyan részletei bontakoznak ki P. Gál Judit most megjelent, Gyilkosokkal szemtől szemben című könyvéből, amelyeket olvasva úgy érezheti az ember, mintha egy krimit nézne. A kötetben Bándy Kata, a romonyai kettős gyilkosság, és még számos, bűntett áldozatává vált ember utolsó percei elevenednek meg.
Negyven év múlva szabadulhat Bándy Kata gyilkosa P. László
Fotó: Löffler Péter
– Rengeteg gyilkossal készítettem börtöninterjút. Így jöttem rá, hogy ezek az emberek nemritkán – ugyanúgy, mint a filmekben – egyetlen rendőrben, szakértőben, vagy magában a bíróban látják az ellenségüket – nyilatkozta P. Gál Judit, a Gyilkosokkal szemtől szemben című bűnügyi riportkönyv szerzője.
A kötetben interjút adott a szerzőnek a Bándy Kata-gyilkosságban és a romonyai kettős gyilkosság ügyében is ítélkező dr. Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke.
A könyvből közlünk részleteket.
Haláltusája közben is rendőrként gondolkodott
Bándy Kata, a Pécsi Rendőr-főkapitányság pszichológusa 2012. július 8-án egy születésnapi partin vett részt egy belvárosi szórakozóhelyen, majd hajnalban elindult haza, ahová már nem érkezett meg. A lány holttestét négy nappal később találták meg a ledinai játszótér közelében. A könyvében a szerző leírja, Bándy Kata még haláltusája közben is rendőrként gondolkodott. Miközben az életéért küzdött, szándékosan megkarmolta a gyilkosát, hogy a körme alatt megtalálják annak DNS-profilját. Majd valóban a DNS-minták azonosításakor derült ki, hogy a többszörösen büntetett előéletű P. László DNS-e egyezik a köröm alól azonosított mintával. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság július 15-én elfogta a huszonhat éves, kelebiai fiatalembert, aki azonnal beismerő vallomást tett. Első fokon életfogytig tartó tényleges életfogytiglani fegyházra ítélték. Antal Gábor bíró ezzel a mondattal zárta a pert: „P. László, ennyi volt, és nincs tovább!”
Igazságosság, jogszabály, lelkiismeret
A szerzőnő a könyvében megemlíti, sokan mondták azt az elsőfokú ítélet után, hogy ha az áldozat nem egy ilyen szép fiatal nő, nincs ekkora sajtónyilvánosság, és jogászkörökben általános volt az a vélekedés, hogy első fokon sem tényleges életfogytiglani ítélet született volna. A másodfokon dr. Makai Lajos által vezetett bíróság módosította az ítéletet. Az életfogytiglani maradt, de azzal a lehetőséggel, hogy negyven év elteltével szabadlábra helyezhetik P. Lászlót.
– Az évtizedek alatt kialakult bennem egyfajta értékrend, értékítélet az ügyek súlya és a büntetéskiszabási gyakorlat alapján – válaszolta P. Gál Judit kérdésére a bíró. – Nekem az ítélkezéskor nagyon fontos, hogy az igazságosságnak, a jogszabályoknak, de a saját lelkiismeretemnek is megfeleljek. Előfordul, hogy ugyanabban az időszakban több súlyos megítélésű ügyet tárgyalok (ekkor a Bándy Kata-gyilkosság mellett a romonyai kettős gyilkosság ügyét is tárgyalta), amelyeket bizonyos szempontok alapján össze kell mérni.
Gyalog végigjárta Bándy Kata útját
A könyvből kiderül az is, hogy bizonyos ügyekben a vádlott védekezése, alibije tartalmaz olyan momentumokat, amik arra indítják Makai Lajos bírót, hogy megnézze a helyszíneket. Szinte minden jelentősebb ügyben megtette ezt, így a Bándy Kata-gyilkosság ügyében is végigjárta gyalog az utat, amit a sértett megtett a lakásától addig a pontig, ahol P. László megölte. Meg akarta érteni, hogy mi okból indult el a nő P. Lászlóval, hiszen a kulcs már a zárban volt.
Arra jutott, lehet, hogy azt gondolta, ő pszichológus, és ezt a helyzetet meg tudja oldani. Kitért arra is, hogy a férfi közösülni akart az áldozattal. Úgy látta, rokonszenvezik vele a sértett. Amikor szembesült azzal, hogy nem így van, már nem állt le. Nem megölni akarta, hanem azért kezdte fojtogatni, hogy a fizikai ellenállását megtörje.
– Ugyanakkor ez az oka annak, hogy minősített, aljas indokból elkövetett emberölésért ítélte el P. Lászlót a bíróság – mondta Makai Lajos. Mint megemlítette, a bíró számára nagyon fontos a közérthetőség. Nem híve annak, hogy például bizonyos paragrafus bekezdése és pontja alapján mondja el, mit állapított meg. Véleménye szerint szóban úgy kell indokolni az ítéletet, „hogy az mindenkinek, az iskolázatlan, egyszerű embernek is teljesen világos legyen”. A szerző kitér a halálbüntetésre is – hogy mit gondolt erről Makai Lajos bíró, azt a könyvből tudhatják meg az olvasók.
Mit gondol a nyomozó?
P. Gál Judit legújabb, tizedik, Gyilkosokkal szemtől szemben című könyvében megtörtént bűnügyekről írt, mégpedig úgy, ahogy azt eddig csak az amerikai filmekben láthattuk. Tudjuk, hogy mit tud, vagy mit gondol a rendőr, a nyomozó, miközben a gyilkos ott ül vele szemben a kihallgatáson – vagy éppen azt, hogy hogyan, milyen érzésekkel telve veszi kézbe a gyerekgyilkosság fotóit a bíró.
Felhívta a tettes a rendőrséget
A romonyai kettős gyilkosságról felvett telefonbeszélgetés is van. B. S. közvetlenül a kivégzésszerű gyilkosságot követően felhívta a rendőrség ügyeletét. Elmondta, hogy megölte Sz. I.-t. Azért kellett a nőnek meghalnia, mert szerinte rajta kívül párhuzamosan mással is párkapcsolatot tartott fenn. Azt is közölte az ügyeletessel, hogy amit tett, a jövőben is ugyanígy elkövetné.