2 órája
Duna-Dráva Nemzeti Park: a védett területek jelentős része víz alá kerül
Az árhullám a Duna-Dráva Nemzeti Park területeit (Gemenc és Béda-Karapancsa) is érinti. A tetőzés igen magasan várható, így a védett terület jelentős része víz alá kerül – közölte Parrag Tibor, a Duna-Dráva Nemzeti Park természetmegőrzési osztályának vezetője.
A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti park Duna menti területének mintegy 70 százaléka a jelenlegi hullámtér, vagyis az árvízvédelmi vonalak között elhelyezkedő terület. Ott az árvíz – még ha nem is jelenlegi magassággal, de rendszeresen előforduló jelenség, ami hozzátartozik az ártéri erdő természetes életciklusához – ismertette Parrag Tibor, Duna-Dráva Nemzeti Park természetmegőrzési osztályának vezetője.
Forrás: MW
Az osztályvezető tájékoztatása szerint az ártéren élő növény- és állatfajokat az evolúció nemcsak, hogy alkalmassá tette az áradások elviselésére, de sok faj esetén kifejezetten kívánatos az időnkénti elöntés. Például a hullámtéri fűz- és nyárligetek kialakulásának feltétele, hogy egy áradás által kialakított nyers talajfelszínre hulljanak a fák magjai, amelyek ott megkapaszkodva erdővé nőjenek.
Parrag Tibor kifejtette, hogy a hullámtéri erdők alkalmasak a hosszabb ideig tartó elöntés elviselésére is. Ugyanez igaz az állatvilágra: a nemzeti parkban főként olyan állatfajok találhatóak, amelyek élete a vízhez köthető; elég a madarak közül a fekete gólyákra, rétisasokra, barna kányákra, kócsagokra gondolni.
Az árvíz levonulása után visszamaradó víztestek, holtágak, tavak ideális ívóhelyet biztosítanak a halaknak, elsősorban a pontyféléknek. Azon fajok egyedei, amelyek a magas víz mellett átmenetileg nem találnak élelmet, búvóhelyet, a gátak mögötti mentett területekre tudnak visszahúzódni.
A szakember kitért arra is, hogy minden árvíz esetén elhullanak védett fajok egyedei is. Ez természetes jelenség, az evolúció így válogatja ki, hogy csak a legerősebb, legrátermettebb egyedek örökíthessék tovább génjeiket. Az árvizek nem fenyegetik a védett fajok közösségeinek fennmaradását, ezért nincs szükség állatok mentésére a hullámtérből – fogalmazott az osztályvezető.
Mint felvetette, az árvizek során rendszeresen előkerül a vadállomány, elsősorban a gímszarvasok és vaddisznók kérdése is. Tagadhatatlan, hogy minden áradás vadak elhullásával jár, sajnos nemegyszer a vadak kártétele ellen emelt kerítéseken találnak munkatársaik tetemeket. Ez a pusztulás azonban inkább gazdasági, mintsem ökológiai problémát okoz, hiszen eddig minden egyes árvíz után visszaállt a korábbi vadsűrűség. Továbbá a vadgazdálkodó is mindent megtesz, hogy az általa kezelt vadállomány a lehető legkisebb veszteséggel vészelje át a veszélyes időszakot.
Parrag Tibor végezetül arra is felhívta a figyelmet, hogy az elárasztott erdő nemcsak az ott található állatokra, de az emberre is veszélyes lehet, ezért is fontos, hogy ebben az időszakban még vízi eszközökkel se merészkedjenek látogatók a hullámtérre. Az árterület zavartalanságának biztosításával hozzájárulhatunk mind a védett fajok, mind a vadállomány egyedeinek túléléséhez.
Bízunk benne, hogy a szakemberek és a lakosság összefogásával a Duna ezúttal is a neki szánt ártéren belül marad és a víz levonulásával már csak annak jótékony hatását élvezheti a terület élővilága” – zárta gondolatait.
