2024.09.24. 12:00
Majomhimlő: Covid helyzetre kevés az esély, de okozhat fejtörést a betegség
– Afrikában már régóta ismert vírusról van szó, és már évtizedek óta zajlik egy folyamat. Kopik ki a fekete himlő által oltott populáció, ami miatt ismét teret kap a betegség – tájékoztatta hírportálunkat a majomhimlőről Dr. Kemenesi Gábor virológus. A PTE Virológia Nemzeti Laboratórium vezetője mesélt erről a betegségről, valamint arról is, hogy képes-e ugyanolyan helyzetet előidézni, mint a Covid.
Fotó: Studio Romantic
A fekete himlő, ami az emberiség legszörnyűbb fertőző betegsége volt, több embert ölt meg, mint az összes háborúnk együttvéve. Viszont ez a vírus csak embert tudott fertőzni, így a vakcináknak hála sikerült eltüntetni a Föld felszínéről az 1980-as években. Nagy szerencse, hogy a fekete himlő elleni védőoltás keresztimmunitást biztosít egyéb himlő vírusokra, így jelenleg is ilyen vakcinákat küldenek Afrikába a majomhimlő elleni védekezéshez.
Fotó: Laufer László
Kikopott az immunitás, elérkezett a majomhimlő hajnala
– A fekete himlő felszámolása után leállt a vakcináció, és Afrikában, ahol természetesen elterjedt a majomhimlő az ottani rágcsálók körében, ez ott fennmaradt, mint klasszikus zoonozis, azaz olyan fertőző betegségként, amely állatról emberre képes terjedni – informált minket Kemenesi Gábor. – Ahogy öregedett a beoltott populáció, úgy nyert teret a betegség. A 2000-es évek óta látszik, hogy egyre nagyobb járványok alakulnak ki, de ezek jól körülhatárolhatók, és főként Kongóban volt elterjedt. De akkorára nőtt a populáció Közép-Afrikában és Nyugat-Afrikában, és annyira kikopott az immunitás, hogy elérkezett a majomhimlő hajnala. És az látszik, amire a tudósok 20 éve figyelmeztetnek, hogy valószínűleg be fogja tölteni a fekete himlőnek a szerepét.
A majomhimlő első és új útjára 2022-ben kelt. Ez volt a nyugat-afrikai eredetű változat, és új formában, szexuális közösségekben találta meg az kaput a terjedésre. Tehát közeli kontaktus, közvetlen érintkezés révén fertőződik meg az ember. Kemenesi Gábor elmondta, hogy mindig azt hozza fel példának, amit a történelem órán tanultunk: a brit gyarmatosítók fekete himlősöktől elvett takarókat ajándékoztak az őslakos indiánoknak. Az anyag érintkezett a beteggel. A kiütésekből, a pörsenésekből pedig erre a plédre átkerült a vírus, ami így megfertőzte az indiánokat. Tehát így is, valamint családi közösségekben is, mint ahogy Afrikában is, rendkívül könnyen terjed.
– Elterjedt az az őrült gondolat, hogy ez a melegek betegsége, pedig nem. Az látszik az új járványnál, ami miatt most újra vészhelyzet van Kongóban, hogy heteroszexuális közösségekben, prostituáltak körében, családi klaszterekben, menekülttáborokban, azaz minden olyan helyen terjed, ahol testi érintkezés van – mondta a pécsi virológus. – Nem tudjuk még, hogy Európában hol tud helyet találni magának a most ismert szexuális közösségeken kívül. A 2022-ben elindult járvány még tart, csak már jóval kevesebb eset van, viszont ez a mostani járványt, a vírus egy másik változata okozza.
Technikailag három párhuzamos járvány folyik most Afrikában. Ez mutatja azt, hogy nem maga a vírus változott, hanem a terep lett annyira alkalmas, hogy most már az összes változat jól tud terjedni.
– A vírus egyes változata okoz most nagyon nagy járványt Afrikában. A kontinens közép- és keleti részére is átterjed, és egyelőre nem látszik a vége ennek a fertőzésnek – tájékoztatta lapunkat Kemenesi Gábor. – Azért hirdettek nemzetközi vészhelyzetet, hogy ezt még most ott elzárjuk azelőtt, hogy kijuthasson, nálunk is megjelenjen. Tudatos magatartást kell tanúsítani. Az első védvonalbeli orvosok, járványszakértők esetében fontos, hogy aki afrikai régiókból, járványos körzetekből hazautazik, és ilyen tüneteket mutat, azt gyorsan megtalálják, de jelen pillanatban ez nem az a betegség, ami a buszon terjed. Jelenleg ez egy szakmai kérdés a nyugati országokban, és az egész világon is. Ez még nem arra vonatkozik, hogy lezárások legyenek, hanem arra, hogy minél hamarabb vakcinák és gyógyszerek kerüljenek Afrikába, amik bevethetők annak érdekében, hogy ott a járvány megszűnjön, és ne terjedjen tovább.
A virológus szerint a vészhelyzet hirdetés egy jó lépés volt a nemzetközi közösség részéről, csak az átlag ember félreértelmezi, és egyből a Covid jut eszébe, és az, hogy most is lezárás lesz. Nekünk most ehhez azon kívül, hogy mindent biztosítanunk kell Afrikának, hogy megszűnjön a baj, közünk nincs. Folyamatosak az adományok, különféle országok, nemzetközi szervezetek vakcinákat ajándékoznak Afrikának. Jelenleg fekete himlő vakcinát tudnak adni, majomhimlőre még fejlesztés alatt vannak a specifikus védőoltások, de a himlőknél nagy szerencse, hogy ott keresztimmunitást biztosítanak.
– A betegség súlyosságát nehéz megítélni. Ha azt halljuk a hírekben, hogy 3 százalék a halálozás, akkor azt nagyon óvatosan kell kezelni – hívja fel a figyelmet Kemenesi Gábor. – Az biztos, hogy egy potenciálisan halált okozó betegségről van szó. Azt viszont nem tudjuk, hogyha megjelenik Európában, akkor milyen közösségben, hogyan fog megjelenni. Az európai halálozás jóval alacsonyabb, mint az eddig regisztrált afrikai, de látjuk, hogy ahogy a kontinensre érkeznek a gyógyszerek, vakcinák, ott is szépen csökken a szám..
A betegség lefutása hosszú, és rendkívül fájdalmas kiütésekkel jár, és kifejezetten a gyermekekre nagyon veszélyes, akik még magatartási faktorukból adódóan is veszélyeztetettek.
– A majomhimlő nem egy rubeola, meg nem egy lepkehimlő, ez egy sokkal súlyosabb megbetegedés. Ezért jó lenne megfogni és nem engedni, hogy világszerte ez legyen az új himlőnk, amivel küzdeni kell – mondta a virológus. – Azért öröm az ürömben, hogy ahogy mondtam, vakcina van rá. Ugyan nem tud még a világ eleget gyártani, de igyekeznek. Tehát ez egyáltalán nem olyan helyzet, mint a Covid esetében. Akkor semmink nem volt, egy teljesen új vírusról volt szó. Most azonban egy 50 éve ismert vírusról beszélünk, ami most új arcát mutatja. Sorban érkeznek az új eszközeink ellene, és már vannak is. Tehát kevés esély van arra, hogy ugyanolyat helyzetet teremtsen, mint a Covid, de okozhat fejtörést.
A megerősített himlőfertőzött esetek száma Európában 2024. július 5-én, országonként
