Hit és illúzió

Húsz éve is volt már talán, hogy külön sportoktatásra vittem lányomat. Az öltözőben a vele egy foglalkozáson résztvevő kislány zokogott, teljes összeomlásban volt. A kérdő tekintetre reagálva szülei töredelmesen bevallották, hogy gyerekük konkrét, szinte ultimátum szerű kérdésére válaszolva elmondták, hogy a gyakorlatban és valóságban hogy is zajlik a karácsony. 

 Az eredmény a fentiekből ismert, gyerekük hitvilága, addigi képzeletei törtek darabokra.

Ez a tanulságos szülői emlék mindig bevillan, amikor hallom, olvasom a sajnálkozó, felháborodó megnyilvánulásokat arról, hogy már hónapokkal a szeretet ünnepe előtt megjelennek a karácsonyi termékek, díszítések az üzletekben. Egy évtizede november elején, néhány éve már októberben, idén pedig már szeptember végén is láttam karácsonyi csokifigurákat, fenyővel, csillagszóróval díszített játékokat, ajándékokat az üzletekben.

Úgy vélem, hogy a globalista üzleti, kereskedelmi felfogással, ahol mindenek előtt az erőben, a tömegben, az elsőségben látják a vetélytársakkal szembeni előnyt, kár hadakozni. Ezeket az elveket nem feltétlenül kell elfogadni, inkább együtt kell élni velük. Viszont betérve az üzletbe, idejekorán látva a csokimikulások regimentjét, nem kell feladni magunkban az ünnep valódi jelentését. Mi is megyünk vásárolni karácsonyra, használjuk a kínálatot. Ám fejben, gyerekeinkkel beszélve ettől függetlenül is megtarthatjuk magunkban, a családban a hitet, az illúziót.