Egyre pusztítóbb viharok vannak Magyarországon is

Zsigmond József

Nem kíméli a vihar Baranyát. Idén már több esetben jelentős károkat okozott az orkán erejű szél, a jégeső vagy az özönvízszerű eső. Ha az elmúlt évek híreit nézzük, ilyenekkel találkozhatunk hírportálunkon, a Bama.hu-n: „Letörte a templomtorony csúcsáról a keresztet a szél”, „Dominóként dőltek a villanyoszlopok a viharban”, „Idén már négy kisebb tornádó alakult ki Baranyában”, „Forróság, kánikula, majd lecsap a vihar, ami fákat csavar” vagy „Viharos széllel érkezett a mediterrán ciklon”. 

Ki kell emelni, hogy nem túlzás a több, már-már katasztrófafilmekbe illő cím. Aki megnézi a cikkekhez kapcsolódó képgalériákat, videókat, az láthatja, hogy egyre nagyobb pusztítást végez a vihar. Összedőlt házak, kicsavart fák, oszlopok maradnak utána. Mondhatjuk, a viharok egyre erőteljesebben csapnak le, az embernek olyan érzése támad egy-egy ilyen vihar idején, hogy ez az utolsó. Világvége-hangulat uralkodik el rajtunk. 

A világvége elmarad, de ami a vihar után marad, arra nincsenek szavak. A vihar elmegy, de a baj marad. Emberek, akik egy életen át dolgoztak, egyik pillanatról a másikra nincstelenné válhatnak. Még szerencse, hogy sok-sok jó szándékú ember van. Van, aki a házak rendbetételén munkálkodik, van, aki bevásárol, és van, aki pénzt ad. 

A viharok egyre erőteljesebb rombolását nézve ki kell jelentenünk, hogy az emberiség még mindig tehetetlen a természet pusztító erejével szemben.