Jó lenne, ha minden gyerek tanulhatna hangszeren

Egy fiatal zenész díjazottól kérdeztem korábban, hogy miért azt a hangszert választotta, illetve egyáltalán milyen fiatalon kezdett fuvolán játszani. Azt felelte, családi szabály szerint minden gyereknek tanulnia kellett egy általuk szabadon választott hangszeren. Ezért a mai napig hálás az édesanyjának, és ha lesz családja, biztosan ő is alkalmazni fogja ezt. Sokaknak természetes, míg másokat meglep, hogy a gyerekek zenei tanulása, fejlesztése mennyire kihat az általános tanulmányokra is. Ezek a fiatalok, akik naponta, hetente sok-sok órát áldoznak arra, hogy zeneórára, furulya-, fuvola-, zongora-, vagy épp hegedűórára járnak, általában kitűnő vagy jeles tanulók. Nem ismerik azt a kifogást, hogy nincs idő a házi feladatra, nincs idő a tanulásra. Megtanulnak értőn figyelni, és olyan képességeik fejlődnek a zene által, amelyek az egész jövőjüket megalapozzák.

Jó lenne, ha minden gyerek tanulhatna hangszeren, vagy mindenki foglalkozhatna gyerekként azzal, amihez tehetsége van. Mert azok a gyerekek, akiknek a tehetsége ily módon – oktatással és versenyeken való szereplésekkel – gondozva van, sikereket érnek el, az élet minden területén. Akkor működne jól a világ, ha minden családnak lehetősége (és akarata) lenne lefektetni egy ilyen szabályt mindegyik gyermekének: „válassz egy hangszert, vagy egy sportágat, amit tanulnod, űznöd kell!”.