Nem azzal van a baj, hogy szeretnének egy akvaparkot a pécsiek

Színes látványtervekkel a szegényebb sorsú pécsi családoknak sem lehet sem meleget tartósan csinálni, de azokkal szilveszterkor sem lehet a nagyérdeműt szórakoztatni. Mégiscsak sikerült 40 milliót elfüstölniük a városvezetőknek egy olyan projekt előzetes ötletelésére, aminek kimenetele több mint kétséges – legalábbis belátható időn belül. 

Mert nem azzal van a probléma, hogy akvaparkot szeretnének a pécsiek – hiszen ki ne szeretne a saját városának egy remek fürdőt? –, hanem azzal, hogy 100 milliárdra hizlalták fel a projektet úgy, hogy közben nyakunkon az infláció, az energiaválság és közben megszorításokat hajtanak végre és ahol lehet, lejjebb veszik a fűtést, sok százan, ezren vannak azok, akiknek aligha van, lesz pénzük tűzifára, áramra, gázra. 

De majd januárban nézhetik a színes ábrákat, rajzokat, mert 100 milliárdos álmokat kergetnek néhányan a mérteket nem ismerve a városházán, csak azért, hogy ebből is önfényezést, politikai pr-t csináljanak, miközben elterülnek a kellemes, évente a pécsiek pénzéből négymillióért bérelt polgármesteri autó hátsó ülésén élvezve az alváskényelmi csomag minden gondoskodását. Pedig lehetne talán úgy is, hogy valóban elérhetőek legyenek a célok, csak akkor nem lehetne álmokat és reményt árulni, színes lufikat fújni, az udvartartásnak milliókat csorogtatni, és persze akkor lenne pénz tűzijátékra – vagy szilveszteri fényfestésre – és tűzifára is. Szépen, csendben, szerényen.