2024.05.07. 08:00
Művészettörténeti kuriózum része Zaláta temploma
Sokáig borzasztó állapotban állt a templom, azóta a település igazi kincse.
Az ormánsági települések már korábban is a néprajzkutatók figyelmébe került különböző értékeivel. Az alig 300 fős Zaláta település is igazi kincse a területnek, melynek legnagyobb büszkesége a református templom.
A mai templom a Dráva áradása során elpusztult templom pótlására építették. Kettőt is elpusztított az áradás, a mai épület 1834-ben épült, ami a korábbiaktól eltérően nem a helyi faragók által preferált fából, hanem kőből és téglából épült a tartóssága miatt. Művészi értéke így is volt, hisz festett kazettás mennyezet fedi az épületet, ami igazi kuriózumnak számít, ám egyáltalán nem meglepő az Ormánságban. Ám Zalátán ez sokáig titok volt, mivel a mennyezeti vakolat lehullásánál fedezték fel ezt az értéket.
Valószínűleg ezek a festett deszkák később kerültek be, amelyek az 1776 után épített fatemplom mennyezetét díszítették – kevesebb deszkát kellett vásárolni, ezeket a padlásgerendára felszegelték. További kincseket a környező településekből kiindulva, a kémesi és garéi templom padjainak mellvédjei adtak. A padok mellvédjeire figyeltek korábban a szakemberek, fehérrel és feketével erezett, szürke márványt utánzó olajfesték borította ezeket. Viszont a festék alatt kidomborodtak bizonyos fényviszonyban egy másik festés motívumai. Komlósi Ernő pécsi református esperes engedélyével szedték le a festéket. Ez a festés színben igen gazdag volt, és egyedi stílusával pedig kitűnik minden hasonló festés közül.
Az értékes templom nagyon rossz állapotban volt, a tetőszerkezet hiányos volt, a padlástér folyamatosan beázott, a födémgerendázat folyamatosan pusztult. "márványréteg" eltávolításával és a régi díszítő festés helyreállításával. A csapadék vízelvezetése megoldhatatlan feladat volt, emiatt a falakban folyamatos volt a nedvesség, egy veszélyes gombafaj is támadta az épületet. A padlástéren a mennyezetszakadás emlékei található, tönkrement deszkázat elemeit találhatták, melynek helyére nyers fenyődeszkák kerültek.
Értékes orgona is található, amit az 1930-as években vásároltak a helyiek a pécsi székesegyháztól. Sajnos ez is igen rossz állapotba került az évek során, a hangszer fából készített szekrénye beázott és megszuvasodott, a sípok és a billentyűk pedig eltűntek a második világháború alatt.
Az értékes templom nagyon rossz állapotban volt, hála a templommentő programnak megújulhatott, megszépülhetett. A folyamat 2014-ben indult az épület szerkezetének felújításával. A "márványréteg eltávolításával és a régi díszítő festés helyreállításával, az orgona üzembe helyezésével Zaláta visszakapta azt a kincsét, ami páratlan kincse hazánk művészettörténetének. Ezeknek megmentése fontos küldetése nemzedékünknek.
A templommentésről
Dél-Délnyugat-Baranya néprajzi épületei és festett kazettás templomai mindegyike egyedi országos, műemléki védettséget élvez. 2016-ban bírságkategóriába kerültek, ezek 2020 óta már kiemelten védett műemlékek közé tartoznak. Több néprajzkutató és restaurátor mellett egyesületek és kisebb közösségi kezdeményezéseknek hála újulhattak meg ezek az értékek. Az élükön az Ormánsági Kultúrmisszió egyesülete állt, akik 2016-ban kezdték munkájukat, egyesületként pedig 2020 óta tevékenykedik a 2022-ben Emberség-díjjal jutalmazott szervezet. A zalátai templom mellett Kémes, Kovácshida, Adorjás, Kórós, Patapoklosi, Drávaiványi és Drávacsépely értékes épülete mai napig pompázik, a kíváncsi szemek már megtekinthetik az egyedi ormánsági néprajzi kincseket.