9 órája
Figyelem! Adathalászok utaznak a bankszámlára
Telefonon is sokszor próbálkoznak az adathalászok pénzlopással - manapság jellemzően interneten, számítógép, okostelefon, okosóra használatával bankolunk, fizetünk, a telefonos adathalászok pedig az ezekhez használt azonosító kódjainkat akarják megszerezni. A csalók megtévesztéssel, pszichológiai befolyásolással próbálkoznak pénzünk ellopására.
Fotó: Cseh Gábor / Forrás: MW
Az adathalászok sokszor banki alkalmazottnak adják ki magukat
A védekezéshez be kell tartanunk néhány egyszerű szabályt. A telefonos csalásoknak egyik típusa, amikor a csalók magukat banki alkalmazottnak kiadva, gyanús tranzakciók, folyamatban lévő visszaélés miatt jelentkeznek. A hívás gyakran olyan bank nevében érkezik, ahol nem is vezetünk számlát. Amint ez kiderül, a csaló azonnal „intézkedik” és „átkapcsol” a számlavezető bankhoz. A csalók a pénzünk visszaszerzése, a tranzakciók megakadályozása, visszahívása, a kár bekövetkezésének elkerülése, a bűncselekmény elkövetőinek kézre kerítése érdekében kérik közreműködésünket. Valódi szándékuk azonban a személyes és banki adataink, a fizetési művelet jóváhagyásához szükséges kódok megszerzése. Arra is volt példa, hogy a kiadott adatokkal online személyi kölcsönt igényeltek.
A telefonhívások többségében egy távoli hozzáférést biztosító alkalmazás (jellemzően AnyDesk, TeamViewer, RustDesk) telepítését is kérik tőlünk, hogy hozzáférjenek bankszámlánkhoz, banki adatainkhoz. Legtöbbször arra hivatkoznak, hogy ez a bank vírusirtója vagy biztonsági programja, amellyel segítenek bennünket a gyanús tranzakció megakadályozásában. A valós cél az, hogy a csaló hozzáférjen az adott eszközön elérhető adatokhoz, közreműködésünkkel az általa szándékolt fizetési műveletek, átutalások kezdeményezésére kerüljön sor, ami a folyószámlánkon lévő pénzösszeg mellett egyéb megtakarításainkat, érték-papírszámlánkat, lekötött betéteinket is érintheti.
Ha az alkalmazást okostelefonunkra is letöltöttük, a csaló számára a banktól sms-ben érkező jóváhagyó kódokat is láthatóvá tesszük. A károsultak elmondása szerint a csalók sokszor azt is kérik, hogy az alkalmazás letöltését követően menjünk át a másik szobába, távolodjunk el az eszközünktől, mert „a vírusírtás csak így végezhető el sikeresen”. Gyakori az is, hogy a csaló azzal hiteget bennünket, hogy a gyanús tranzakció összegét visszakapjuk, addig ne keressük sem a bankunkat, sem a rendőrséget. Előfordult, hogy a csaló azt hitette el az áldozattal, hogy banki ügyintézők, rendőrök is érintettek a csalásban, és ügy felderítése érdekében tilos bárkivel is beszélnie a történtekről. A valódi cél azonban az, hogy minél később tegyünk bejelentést a bankunknál és a rendőrségen.
Fontos tudni, hogy a bankok ügyfélszolgálatai a valóságban nem kapcsolják át a hívást sem más bankhoz, sem a rendőrséghez. A banki ügyintéző, ha csalás gyanú miatt hív bennünket, nem több óra alatt, hanem azonnal letiltja internetbankunkat, bankkártyánkat, digitális szolgáltatásainkat, ha elmondjuk, hogy a gyanús műveletet nem mi végeztük. A bankoknak nincs „biztonsági” bankszámlája, amire a saját pénzünket átutalhatnánk. Ha a hívó egy alkalmazás, program letöltését kéri, szakítsuk meg a hívást!
Dr. Szente Krisztina, a Pénzügyi Békéltető Testület tagja
