NATO-főtitkár: jogilag lehetséges a nyugati fegyverek bevetése orosz célpontok ellen

Meghalt egy ukrán újságírónő

Petro Jacenko, az ukrán hadifoglyok hazahozatalával foglalkozó koordinációs központ vezetője az állami televízónak nyilatkozva elmondta, hogy orosz fogságban elhunyt Viktorija Roscsina ukrán újságírónő. Roscsina halálának körülményei egyelőre nem ismertek.

Az újságírónőt fogolycsere keretében ki akarták adni. 

– ismertette Jacenko.

Roscsina 2023 augusztusában tűnt el az orosz csapatok ellenőrizte ukrajnai térségben. 2022-ben egyszer már őrizetbe vették a Zaporizzsja megyei, orosz ellenőrzés alatt álló Berdjanszkban, később azonban elengedték. Az utóbbi időben Roscsina szabadúszó újságíróként dolgozott az Ukrajinszka Pravdának.

Két Patriot-indítóállás megsemmisítéséről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Megsemmisítette az orosz hadsereg az amerikai Patriot légvédelmi rendszer két rakétaindító berendezését – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a Patriotokat a Dnyipropetrovszk megyei Pasena Balka településnél Iszkander-M rakétákkal végrehajtott csapás pusztította el szerdán egy amerikai AN/MSQ-104-es harcászati irányítófülke és egy AN/MPQ-65 többfunkciós radarállomás mellett. Az orosz statisztika szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 582 légvédelmi rakétarendszert veszített.

A csütörtöki orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában az orosz erők 18, az oroszországi Kurszk megyében pedig két ellentámadást hiúsítottak meg. A "különleges hadművelet" övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 1950 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál pedig számuk meghaladta a kétszázat.

A tűzszünet nem kerül szóba a francia és az ukrán elnök találkozóján

Az Oroszország és Ukrajna közötti tűzszünet "nem tárgya a megbeszéléseinknek (...) a szövetségeseinkkel” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Párizsban, francia kollégájával, Emmanuel Macronnal folytatott megbeszélését követően.

– hangsúlyozta az ukrán elnök, miközben a segélyek gyors növelésére szólított fel. 

– tette hozzá.

Emmanuel Macron arról biztosította ukrán kollégáját, hogy Franciaország a kötelezettségvállalásainak megfelelően folytatja Ukrajna támogatását, és kiemelte „a csapatok felszerelése és kiképzése terén tett előrelépéseket".

– mutatott rá. 

Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter kedden jelentette be, hogy a jövő év első hónapjaiban tervezi Franciaország átadni Ukrajnának a korábban megígért Mirage 2000-5 típusú vadászrepülőgépeket, miután a gépeket átalakítják, a pilótákat és a szerelőket pedig kiképezik. Tájékoztatása szerint ez magában foglalja a légicsapásokhoz szükséges és az elektronikus hadviselés elleni védelmi felszerelést azért, hogy ellen tudjanak állni az erős orosz elektromágneses zavarásnak. Ezeket a felszereléseket a délnyugat-franciaországi Cazaux légibázison szerelik fel, míg a pilótákat és a szerelőket, akik ezeket a repülőgépeket fogják üzemeltetni, a kelet-franciaországi Nancyban képezik ki.

Több ország szállított már amerikai F-16-os vadászrepülőgépeket Kijevnek, a francia elnök pedig júniusban jelentette be, hogy Mirage 2000-5 típusú repülőgépekkel kíván hozzájárulni a támogatáshoz. Macron akkor elmondta: a vadászgépek ukrán pilótáit Franciaországban fogják kiképezni még az idén, s Franciaország további 4500 ukrán katona kiképzését is tervezi. Jelezte, hogy mindeddig egyetlen francia katonai kiképző sem tartózkodott Ukrajnában.

Zelenszkijnek ez az ötödik látogatása Franciaországban az orosz-ukrán háború 2022. februári kezdete óta. Az ukrán elnök európai körútja keretében Londonból érkezett Párizsba, ahonnan Olaszországba és Németországba utazik tovább.

Kijev felszólította Tbiliszit: ne manipuláljanak választási kampányukban Ukrajnával

Az ukrán külügyminisztérium felszólította a georgiai vezetést, hogy választási kampányában ne manipulálja országa közvéleményét az orosz-ukrán háború témájával - hozta nyilvánosságra a kijevi tárca csütörtökön a honlapján.

– húzta alá a tárca.

A minisztérium sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a georgiai kormány Oroszország mintájára korlátozni próbálja a civil társadalom és az emberi jogi szervezetek részvételét az ország demokratikus fejlődésének biztosításában és a versenyképes választási környezet fenntartásában.

– fejtette ki az ukrán tárca. Kobahidze egy tévéműsorban kijelentette, hogy a georgiai népnek szerinte nincs információja arról, hogy mi történik Ukrajnában. Ezzel magyarázta azt, hogy pártja választási plakátjait az Ukrajna elleni orosz háború képeivel illusztrálta. Kobahidze azt is hozzátette, hogy 

Az ukrán külügyminisztérium hozzátette: „arra buzdítjuk azokat, akik hajlandók felfedni az igazságot, hogy saját népüknek is magyarázzák el: az orosz megszállók által elpusztított Herszonban, ahol létfontosságú infrastrukturális létesítményeket szándékosan semmisítettek meg, jelenleg kevesebb fennakadás van az áram- és gázellátásban, mint a békés Tbilisziben”.

Ukrán vezérkar: csapást mértek egy oroszországi katonai repülőtérre

Az ukrán erők csapást mértek Oroszországban a Krasznodar melletti Adigeföldön található hanszkajai katonai repülőtérre – közölte csütörtökön az ukrán vezérkar a Facebookon.

A közlés szerint 

A csapás következményeivel kapcsolatos részletes információk tisztázása még folyamatban van.

Oleh Kiper, a déli Odesza megye kormányzója arról tájékoztatott a Telegramon, hogy nyolcra nőtt az előző este a régió kikötői infrastruktúrájára mért orosz csapás halálos áldozatainak száma csütörtökre, miután egy 26 éves férfi a kórházban belehalt sérüléseibe.

A Krim.Realii helyi ukrán hírportál arról számolt be, hogy már negyedik napja ég az orosz megszállás alatt álló ukrajnai Krím félszigeten lévő Feodoszijában az az olajraktár, amelyre hétfőn mértek drónokkal csapást az ukrán erők. Csütörtökön Ihor Tkacsenko, a város Moszkva által kinevezett polgármestere 1137 ember evakuálását jelentette be. A tűz oltásához szükséges jelentős vízfelhasználás miatt a krími vízügyi vállalat az ivóvíz minőségének esetleges romlására és a vezetékes vízellátás megszakadására figyelmeztetett.

A vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 665 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz harckocsit, 41 tüzérségi és három légvédelmi fegyvert, valamint 49 drónt.

NATO-főtitkár: jogilag lehetséges a nyugati fegyverek bevetése orosz célpontok ellen

Jogilag lehetséges az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek bevetése oroszországi katonai célpontok ellen, de ennek engedélyezéséről a fegyvereket szállító nyugati szövetségeseknek egyenként kell dönteniük – mondta csütörtökön Londonban a NATO főtitkára.

Mark Rutte, aki Sir Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt a Downing Streeten, a találkozó utáni sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott: Ukrajnának megvan a törvényes lehetősége arra, hogy a birtokában lévő nagy hatótávolságú rakétákat bevesse olyan oroszországi célpontok ellen, amelyek Ukrajnát fenyegetik.

Rutte kijelentette ugyanakkor, hogy 

Ugyanennek a véleményének adott hangot a minap David Lammy brit külügyminiszter is.

Lammy a BBC közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta: háborúkat nem lehet egyetlen fegyvertípus használatával megnyerni, ilyesmire az eddigi háborúk történetében sem volt példa.

Hozzátette: mielőtt döntés születne arról, hogy Ukrajnának a nyugati szövetségesek megengedik-e az általuk szállított rakéták bevetését orosz területen lévő célpontok ellen, azt kell megvizsgálni, hogy ez mennyiben járulna hozzá - vagy egyáltalán hozzájárulna-e - az orosz hadsereg visszaverését célzó stratégia sikeréhez.

Zelenszkij hosszú ideje folyamatosan kéri a nyugati szövetségesektől az általuk szállított rakéták oroszországi bevetésének engedélyezését.

A csütörtöki londoni hármas találkozó utáni nyilatkozatában Mark Rutte NATO-főtitkár azt mondta: ez szóba került a Downing Streeten tartott megbeszélésen is, de az ukrán elnök megérti, hogy 

Rutte nem sokkal később külön interjút adott a BBC-nek, és ebben megismételte: a nyugati szövetségeseknek önállóan kell dönteniük az általuk Ukrajnának szállított fegyverek oroszországi bevethetőségéről, és bár pusztán jogi szempontból erre van lehetőség, számos egyéb tényezőt is megfontolás tárgyává kell tenni ebben a kérdésben.

A NATO-főtitkár a BBC-interjúban is megerősítette azt a véleményét, hogy egyetlen fegyvertípus önmagában nem tudja befolyásolni az ukrajnai konfliktus kimenetelét.

Rutte kijelentette: az ukrán NATO-csatlakozáshoz vezető folyamat „visszafordíthatatlan”, de ezen az úton „lépésről lépésre kell haladni”, mivel „igen érzékeny ügyről” van szó.

Hozzátette ugyanakkor: Oroszországnak sem szavazati joga, sem vétójoga nincs Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdésében.

Az ukrán parlament megemelte a hadiadót

A hadiadó megemeléséről döntött a kijevi parlament csütörtökön.

Kivételt képeznek a katonák, számukra továbbra is 1,5 százalék lesz az adó mértéke. Magasabb lesz az egyéni vállalkozók és kisvállalkozások adója, 50 százalékos nyereségadót vetnek ki a bankokra, és 25 százalékos adót a pénzügyi cégek nyereségére.

Jaroszlav Zseleznyak képviselő elmondta, hogy a törvényt a 450 tagú parlament jelen lévő képviselői közül 247-en szavazták meg.

A törvényerőre emelkedéséhez a jogszabályt még Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is alá kell írnia.

Az adóemelés visszamenőleg, október 1-jétől lép hatályba. Az adóbevételekből finanszírozzák majd részben a közelmúltban elfogadott több mint tízmilliárd eurónyi pótköltségvetést.

Az új adókon kívül a kormány megemelte a belföldi piacon történő hitelfelvételt, és átalakította Ukrajna külföldi adósságát, amivel a következő három évben 11,4 milliárd dollárt (4177 milliárd forintot) takarít meg az ország.

Az ukrán állami költségvetés több mint felét külföldi hitelekből és segélyekből finanszírozzák. Ukrajna már a 2022. februári orosz támadás előtt is Európa legszegényebb országa volt az egy főre jutó jövedelem tekintetében.

Ukrán légvédelem: Rakétákkal és drónokkal támadtak az orosz erők

Az orosz hadsereg nyolc rakétával és 62 drónnal támadta Ukrajnát csütörtökre virradóra, az ukrán légvédelemnek 41 drónt sikerült megsemmisítenie – közölte csütörtökön az ukrán légierő.

A Telegramon közzétett jelentés szerint az orosz hadsereg nyolc különböző típusú rakétát lőtt ki ukrajnai célpontokra Donyeck megye megszállt területéről, valamint a Krím félszigetről. Ezenkívül 62 csapásmérő drónt indítottak az oroszországi Krasznodari határterületen fekvő Primorszko-Ahtarszk városából, illetve Kurszk térségéből Ukrajna légterébe.

Az ukrán légvédelemnek 41 drónt sikerült lelőnie Mikolajiv, Odessza, Herszon, Kijev, Cserkaszi, Dnyipropetrovszk, Szumi, Poltava, Zaporizzsja és Donyeck megyében. Ukrajna különböző régióiban további 14 drón útját nem sikerült nyomon követni, valószínűleg az elektronikus hadviselés aktív ellenintézkedéseinek eredményeként – áll a jelentésben.

A támadás elhárításában az ukrán hadsereg légiereje, légvédelmi rakétacsapatai, mobil tűzcsoportjai és elektronikai hadviselési alegységei vettek részt.

Az orosz rakéták és drónok okozta csapások következtében polgári és alapvető fontosságú infrastrukturális objektumokban keletkeztek károk az odesszai, poltavai és donyecki régiókban.

– közölte kora reggel hivatalos Telegram-csatornáján Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszk megyei katonai közigazgatás vezetője. 

– tájékoztatott Ivan Fedorov, a megye kormányzója.

Az ukrán légvédelem közlése szerint a légiveszély nem múlt el.

Franciaország újabb fegyverekkel és lőszerekkel támogatja Ukrajnát

Ukrajna bejelentette, hogy Franciaország kész további fegyverekkel és lőszerekkel támogatni Kijevet. Ezt az információt Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter osztotta meg egy bejegyzésben, miután tárgyalásokat folytatott francia kollégájával, Sebastien Lecornuval franciaországi látogatása során – írja a Magyar Nemzet.

Mint írják, Franciaország vadászgépekkel és pilóták képzésével is támogatja a háborút, valamint hadgyakorlatot is tartanak, amelynek célja, hogy minél rövidebb idő alatt francia katonák ezreit vezényeljék Romániába.

Ez történt szerdán: