Óvatosabbak a lakáshitelesek

Egyre több lakáshiteladós megy biztosra a szerződéskötéskor: az újonnan kihelyezett kölcsönök csaknem hatvan százalékát már egy évnél hosszabb kamatperiódus mellett veszik fel az ügyfelek – idézi a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatait.

A jegybank statisztikái szerint a 2017 első két hónapjában kihelyezett, 78,6 milliárd forintnyi lakáshitelnek mindössze 41,8 százalékát vették fel a lakossági ügyfelek legfeljebb egyéves kamatperiódus vagy változó kamatozás mellett, miközben a szerződéses összeg több mint felét – 51,4 százalékát – az egy és tíz év közötti kamatperiódusú kölcsönök tették ki. Emellett a gyakorlatilag végig fix kamatozású – vagyis tíz évnél hosszabb kamatperiódus mellett nyújtott – lakáshitelek aránya közel 7 százalékot ért el január–februárban, miközben négy évvel korábban még a két százalékot sem érte el.

Az ügyfelek annak ellenére döntenek egyre inkább a hosszabb ideig fix árazású lakáshitelek mellett, hogy azok érezhetően drágábbak
a változó kamatozásúaknál.

A jegybank adatai szerint az átlagos lakáshitelkamat februárban 4,61 százalék volt, de egyévesnél rövidebb kamatperiódus mellett 3,33 százalékos kamattal lehetett kölcsönhöz jutni. Ezeknek a hiteleknek már a THM-je is 4 százalék alatt mozgott, ilyen olcsó lakáskölcsön még a deviza­hitelek korában sem volt. A fix kamatozású lakáshiteleknél viszont jóval magasabb az ár: ezek átlagos kamata 5-6 százalék, a hiteldíjmutató pedig 6-7 százalék volt februárban.

Az ügyfelek egyre fokozódó óvatosságában feltehetően szerepet játszanak a deviza­hitelekkel kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalatok is. A gazdasági válság 2008 őszi kirobbanását követően – a banki forrásköltségek növekedése nyomán – hirtelen emelkedésnek indultak az általában 3 vagy 6 hónapra rögzített kamatok, miközben a forint árfolyamának nagymértékű gyengülése is kedvezőtlenül érintette a sokszor egyszerre több kölcsönt is törlesztő adósokat. Így érthető, hogy az új hitelek felvételekor a kiszámíthatóság nagyon nagy szerepet kap egy adott konstrukció melletti döntésnél.

Nem elhanyagolható ok lehet az is, hogy a most lakáshitelt felvevő ügyfelek hosszabb távon a kamatok emelkedésére számítanak: bár az elemzők szerint a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet tartós marad, öt, tíz, húsz év időtávon semmiképp sem lehet biztosat mondani.

A fix kamatozású hitelek előretörésének mértékét persze leginkább az idei kihelyezési adatokból lehet majd meghatározni. Az új szerződések mennyiségével viszont a jelek szerint nem lesz gond, hiszen minden jelentősebb piaci szereplő két számjegyű növekedést vár a kihelyezésekben: ez a tavalyi 470 milliárd forintnyi mennyiség tükrében bőven 500 milliárd forint feletti új állományt jelenthet.