Húsvéti böjt – testnek és léleknek?

Hogyan hat a húsvétot megelőző 40 napos böjt a koleszterinre? Létezik-e koleszterinböjt? Milyen étrenddel tarthatjuk karban rossz értékeinket, illetve mennyi idő alatt javíthatunk rajtuk, csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát?

A böjt a társadalom egy részében megmaradt vallási szokásnak, de mára már divattá is vált, a magasztos eszmék helyett a test fizikális jólétéről szól – áll a Magyar Kardio­lógusok Társaságának közleményében. „Böjt alatt egyrészt az alapanyagcsere lelassul, izmot veszítünk, hiányoznak a vitaminok és a nyomelemek; amikor pedig valaki újra enni kezd, zsír formájában fog minden visszajönni. Hirtelen emeljük meg a zsír- és cukorbevitelt, amivel megterheljük a szervezetet. Ilyenkor drasztikusan nő a koleszterinszint, ennek következtében lerakódások keletkeznek az erekben, és ez növeli például a trombózis, illetve a szívinfarktus veszélyét – figyelmeztet Hervainé Krizsán Annamária, a társaság dietetikusa. – Nagyon fontos ügyelni a fokozatosságra. A böjtbe nem szabad fejest ugrani. Kezdőknek az is megoldás lehet, ha hetente egy rendszeres gyümölcsnapot vezetnek be. A böjt megtörése is fokozatos legyen, nagyon könnyű ételekkel, kis adagokkal álljunk vissza a normális étkezésre” – tanácsolja a dietetikus.

-Mikor tilos koplalni?

,,Vannak bizonyos krónikus betegségek, amelyek esetén tilos bármilyen böjtbe kezdenünk. Pajzsmirigy-túlműködés, veseelégtelenség, terhesség, szoptatás, vérkeringési, vérképzőszervi betegségek, diabétesz, egyes pszichiátriai betegségek esetén; illetve a krónikus szívbetegeknek sem szabad a szervezetet ennyire megterhelő vállalásnak kitenni. Óvatosan kell ezzel bánni pubertáskor előtt és időskorban is, ilyenkor csak egy-két napos, enyhébb kúrákba ajánlatos belevágni” – figyelmeztet Vértes András kardiológus, a Magyar Kardiológiai Társaság kardiovaszkuláris prevenciós és rehabilitációs munkacsoportjának vezetője. És hogy miként, mennyi időn belül befolyásolja, befolyásolhatja laborértékeinket a böjt? „A magyar lakosság összkoleszterinszintjének átlaga 5,7 mmol/l, az optimálisnak tartott tartomány felső értéke 5,2. A felnőtt lakosság 66 százalékának magasabb a vérzsírszintje az ajánlottnál. Ezen azonban rövid távon, akár 40 napos önmegtartóztatással sem tudunk nagyon változtatni. Ehhez legalább két-három hónapra van szükség, ám akkor megfelelő étrenddel 5–10 százalékkal is csökkenthetjük a koleszterinszintünket. Sokaknak már ez is segítene, ráadásul a koleszterinszint egyszázalékos csökkentése két százalékkal mérsékli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát” – teszi hozzá a főorvos.

-Mi az, ami segíthet?

,,A többszörösen telítetlen zsírok (köztük az ómega–3 és az ómega–6 zsírok) és az egyszeresen telítetlen zsírok csökkenthetik a vér triglicerid- és LDL-koleszterin-szintjét, ebben gazdag a lenmag-, a szőlőmag-, a napraforgó, a tökmag-, a dió-, az olíva- és a mogyoróolaj. Ajánlatos sok gyümölcsöt, zöldséget és gabonát fogyasztani, oldható rostokban gazdag ételeket, amelyek megkötik a bélben a zsírokat és csökkentik a koleszterinszintet. Ilyen élelmiszerek a zabkorpa, a zabpehely, a teljes kiőrlésű lisztek, a natúr müzlik, a hajdina, a köles, a barna rizs, a bulgur, a babfélék, a borsófélék, a rizskorpa, az árpa, a citrusfélék, az eper, a répa és az alma.

A tejtermékek közül a sovány, zsírszegény változatok javasoltak. Húsokból, húskészítményekből elsősorban a tengeri halak, illetve a csirke és pulyka fogyasztása javasolt (bőr nélkül), időnként sovány sertés-, marha- és vadhússal kiegészítve. És mindehhez persze rendszeres mozgásra is szükség van” – ad tanácsot Hervainé Krizsán Annamária dietetikus.