Aki elsőként emelte be az utca, a mindennapok művészetét a múzeumokba

A hazai és nemzetközi felhozatalban óriási stíluskavalkád látható a város legnagyobb kiállítóterében, pontosabban csak a felében, a másik részben ugyanis szeptember 22-ig az utcaművészek nem hivatalos előde, a kortárs képzőművészet többszöri megújítója (egy kicsit olyan ő, mint a punkrocknak volt Frank Zappa), Jacques Villeglé műveiből rendeztek be mondhatni életmű-kiállítást – Jacques Villeglé tárlat egyébként még soha sehol nem volt eddig hazánkban. A tárlatot a francia művész 140 alkotásából állítottak össze és a megnyitóra eljött Párizsból a két éve elhunyt művész három leányából kettő: Adeline és Valerie Villeglé is.

Az utca művészei kiviszik a műalkotásokat, a szobor, dombormű és festménykompozíciókat a szabadba, s ott hozzák létre a graffitiket is a házfalakon. Villeglé azonban éppen ellenkezőleg, az utca mindennapi kincseiből, érdekes lenyomataiból válogatott, plakátokat „rabolt”, és a leszaggatott darabokból, az alattuk feltűnő feliratokból alkotott új műveket a műteremben. Emellett a politikai csoportosulások falfirkás jelképeiből, szimbolikus ábráiból készített társadalompolitikai ábécét, s ezzel a sajátos betűkészlettel írt fel irodalmi idézeteket, jelmondatokat, aktuális üzeneteket képeire. Továbbá az utcákról gyűjtött matricákból kollázsok születtek, ez jelenti munkássága harmadik, legkésőbbi irányzatát, s mindhárom alkotói korszakának itt vannak világhírű kompozíciói a pécsi m21 Galériában. Egyébként nem árt tudni róla, hogy ő volt az első utcai elemekből építkező alkotó, akinek a műve már az 1950-es évek elején bekerült a Pompidou Központba, és az első európai művész, akinek művét kiállították a New York-i MOMA-ban.

Továbbá nem utolsósorban 1950-ben ő hozta létre az első avantgárd filmet (igaz, soha nem készült el teljes egészében) és 1969-ben az első szociálpolitikai grafikát.

Villeglé a valóság mozzanataiból hozta létre alkotásait, munkássága elsőként adott hangot a névtelen városi költészetnek, amelyet a mindennapi emberek hoztak létre. Nem véletlen, hogy látásmódja sok street art művész számára jelentett inspirációt, és ezért tekintik az utcaművészek őt a szellemi előfutáruknak.

A kiállítás kurátora, Thierry Raspail, a lyoni kortárs művészeti múzeum és biennálé alapítója a megnyitón úgy fogalmazott, hogy a művészek többnyire a úgy ábrázolnak, hogy átalakítják a valóságot. Villegré azonban úgy akarta megmutatni a világ fonákságait, érdekes mozzanatait, ahogy azokat az utcán megtaláljuk. Mondhatnánk, a falak bőre alá nézve a tűzfalak és kerítések költészetét igyekezett feltárni. Villeglé művei a város utcalenyomataiból építkeznek, és az mindenkor elvitathatatlan érdeme, hogy az utca nyers, autentikus nyelvét elsőként vitte be a múzeumok elegáns falai közé.

Jacques Villeglé: A város falain, 1947-2021

Zsolnay Negyed – m21 Galéria

Június 20. – szeptember 22.