Van, hogy a gyász teljes őrületbe torkollik

A történet sokat ígér. Egy baráti társaság autóbalesetet szenved, az egyik fiatal belehal a sérüléseibe, nagybátyja pedig a többieket okolja a haláláért. A társaság egy vidéki nyaralóba utazik, hogy csendesen gyászoljanak. A külvilágtól elzárt nyaraló kezdetben a békét és nyugalmat kínálja, ám aztán megmagyarázhatatlan események veszik kezdetüket, majd a fiatalok olyan hangfelvételeket kezdenek el hallani, amelyek a baleset során készültek, és egy sötét titokról árulkodnak. Amikor pedig feltűnik egy álarcos ámokfutó és terrorizálni kezdi a tinédzsereket, már a saját életük a tét.

Ahogy a hivatalos ismertetőből is kiderül, első körben a gyász lesz az, ami nyomasztóan dől le ránk a vászonról – ám ez hamarosan valami egészen másba fordul át. A karfaszorongatás már csak azért is garantált, mert a norvég háttér, illetve úgy egészében, a norvég mentalitás különlegessége önmagában ad egy sötétszürke árnyalatot mindennek. És aztán ami a sötétszürke mögül előbukkan, abban nem lesz sok köszönet. 

A pécsi Cinema City-ben a filmet sötétedés után vetítik – nem véletlenül.