2023.01.04. 10:40
Ilyen volt a szilveszter a századfordulón, jól kirúgtak a hámból
Nehogy azt gondoljuk, hogy csak mi tudunk igazán bulizni, bizony elődeink is alaposan kirúgtak a hámból! Nagyjából száz évvel ezelőtt – bár sokban hasonlított a mostanihoz – más volt egy szilveszter, a vallás és a jótékonykodás akkor nagyobb szerepet kapott. A vidámságot csak a világháborúk törték meg.
Forrás: Fortepan
Manapság a közösségi oldal és a mobiltelefonok telnek meg újévi jókívánságokkal, a 19. század végén azonban még az üdvözlőkártyák voltak divatban. 1888-ban aztán a városvezetés a Pécsi Hírlapban arra szólította fel a lakosságot, hogy a pénzt inkább szíveskedjenek a szegények megsegítésére fordítani. Hasonló felhívás jelent meg a kor másik közkedvelt lapjában, a Pécsi Közlönyben is.
– Akkoriban a jótékonykodás nem csak a karácsonyhoz és az adventi időszakhoz, hanem a szilveszterhez is kapcsolódott – repített vissza az időben dr. Vargha Dezső, nyugalmazott főlevéltáros.
Nem ez volt azonban az egyetlen különbség a mostani és a századfordulóhoz közeli óévbúcsúztatók között.
– Akkoriban a mainál nagyobb szerepet kapott a vallásosság. A délutáni misék, illetve az istentiszteletek idején megteltek a templomok katolikus és protestáns hívekkel. Ezt követően aztán kezdődhetett a mulatozás az otthonokban és a különböző szórakozóhelyeken.
A pezsgő, a jelmezek és a konfetti százhúsz éve is a szilveszteri buli elmaradhatatlan kellékei voltak, ilyenkor az újságok is lazábbra vették a stílust. A Pécsi Hírlap például így ír a maguk mögött hagyott esztendőről, szintén 1888-ban: „Olyan vagy te, mint a társaságból legelőbb távozó vendég, reád fordul az ottmaradottak nyelve, ami rosszat csak cselekedtél, azt felhánytorgatják. (...) Pedig milyen epekedve vártak egykor! Azóta téged is megunt a világ”.
Néhány évtized múlva aztán véget értek a boldog békeidők: az első világháború, a trianoni tragédia, a szerb megszállás és a gazdasági világválság alaposan rányomta bélyegét a pécsi szilveszterekre. Az emberek azonban ekkor is találtak okot az örömre.
– A Pécsi Naplóban, illetve a Dunántúlban apróhirdetésekben árulták a szilveszteri kellékeket, például trombitát, konfettit. E mellett a szórakozóhelyek is invitálták a hasábokon a vendégeket. A Monarchia idején a mulatozásokon egyértelműen a cigányzenészek játszották a főszerepet, az 1920-as évek végétől azonban már előtérbe kerültek a rádiók is.
Érdekesség, hogy a második világháború kitörése után, 1940-ben is arról számolt be a Dunántúl, hogy még hajnali négy órakor is hangosan mulattak a pécsiek a szórakozóhelyeken. Néhány évvel később azonban városunkat is elérte a világégés. Miután 1944. november 29-én Sarohin tábornok vezetésével a szovjetek bevonultak Pécsre, érthető módon már senkinek nem volt kedve vigadni az év utolsó napján.
A fronton is szilvesztereztek
A huszadik század első felében a pécsi újságok előszeretettel számoltak be arról, hogy miként telt az év utolsó napja külföldön, még a tengerentúli eseményekről is írtak. A világháborúk idején aztán figyelmüket a frontokra fordították, az itthon maradtak így megtudhatták, hogyan telt a karácsony és a szilveszter a fegyverek mellett.
