Az első vértanúra karácsony második napján emlékeznek a katolikusok

Az első keresztény vértanú halálára nem sokkal Jézus keresztre feszítése után került sor. Istvánt az első hét diakónus egyikének választották, s az Apostolok Cselekedetei alapján kegyelemmel és erővel eltelve csodákat és jeleket művelt a nép körében, ám a jeruzsálemi főtanács megkövezésre ítélte. 

Baranyában a márírt egyedülálló módon a pécsi székesegyházban ábrázolta Beckerath Mór és alkotótársai az 19. század végi újjáépítés során. A főhajó mellékhajójában Szent Pál életét mutatják be a freskók. A nyugati bejárathoz közel, a déli falon kapott helyet a jelenet, mint Pál életének első ábrázolt pillanata, mely mára kissé megsérült. A kép jobb sarkában láthatjuk Szent István szelid, törékeny alakját, akire a felbőszült jeruzsálemiek követ emelnek.  

„Ő azonban Szentlélekkel telve föltekintett az égre, látta Isten dicsőségét, és Jézust Isten jobbja felől állni. Megszólalt: Íme, nyitva látom az egeket, és az Emberfiát állni Isten jobbja felől” – írja az Apostolok Cselekedetei, majd hozzáteszi, a tanúk ruháikat egy Saul nevű ifjú lábához tették. Ő lett később Pál apostol, aki damaszkuszi látomását követően az odáig üldözött keresztények egyik legnagyobb misszionáriusává vált.

Szent István vértanú portréja a székesegyház mennyezetén a szentély északi oldalán is megtalálható a legfontosabb szenteket bemutató kazetták között.

Szent István vértanú tiszteletére hazánkban a pápai nagytemplomot szentelték, Baranyában első sorban a nevét felvevő, országalapító szent király tiszteletére emeltek templomokat, így ezek búcsúnapja nem decemberben, hanem augusztus 20-ára esnek. Ezek közé tartozik a pécsi az egyházaskozári templom, a szebényi, a nagydobszai és a babarci templomok, a mecseknádasdi István-kápolna, valamint a mohácsi István király templom. Ezek fényében még inkább különlegességet jelentenek a mártír pécsi ábrázolásai.