Szirtes Gábor megéli és megmutatja a jelenben a múltat

– Mikor jelent meg az első Pro Pannonia kötet? 

– Közel negyven esztendeje, az 1980-as évek közepén. Alapítványként, önállóan pedig negyedszázada, 1996-tól ténykedünk. Kiadtunk eközben félezer könyvet, szépirodalmat, művészeti kiadványokat, tudományos és szakkönyveket. 

– Van ebben tíz saját könyv is, a legutolsó tavasszal jelent meg Jelenben a múlt címmel. Miről szól?

– Olyan jeles irodalmi alkotókról, akik közel kerültek hozzám, ugyanakkor kiemelkedő alakjai, befolyásos alkotói a Pécs-baranyai irodalomnak, egyszersmind a magyar irodalomnak is. Csak néhány név közülük: Várkonyi Nándor, Weöres Sándor, Takáts Gyula, Csorba Győző, Tüskés Tibor.

– Személyes történetekről van szó?

– Nem, hanem tanulmányokról sok forrással, dokumentummal és személyes vonatkozással. Például Várkonyi Nándorral kapcsolatban arról írok, hogy a Sorsunk folyóirat főszerkesztőjeként, igen bonyolult körülmények között, milyen válságmenedzselést folytatott a népies-urbánus felfogás híveinek folytonos kereszttüzében. 

– A Pro Pannónia Könyvkiadó volt ilyen válsághelyzetben?

– Túljutottunk ebben az évezredben két általános gazdasági válságon, egyikből sem volt könnyű kilábalni, miközben nálunk nagyobb és stabilabbnak tűnő kiadók tönkrementek. Talán mert mindenkor mértéktartással működtünk, nem léptük át a pénzügyi lehetőségeink határait.

– Mit tart a három évtizedes történetük sikerének?

– Kezdetben sokan féltettek bennünket, hogy az általunk képviselt értéktartományú könyvekkel nem lehet majd a piacon életben maradni, szerencsére megcáfoltunk mindenkit. A legjelesebb dél-dunántúli írók közül kivétel nélkül mindenkitől jelentettünk meg könyvet, egyesektől többet is. Csak egy példa: Csorba Győző halálát követően irodalmi hagyatékának 12

könyvét adtuk ki. S olyan műveket is felkaroltunk, melyek soha nem jelentek volna meg, ha mi nem pártfogoljuk. Jelentős mértékben segítettük a Pécs-baranyai irodalom, művészet és tudomány bekapcsolódását az országos kulturális vérkeringésbe. És arra is büszkék vagyunk, hogy a kiadott félezer könyv fele baranyai alkotóké.

– Mi motiválja még?

– Talán túlzásnak tűnhet, amit mondok, hogy az irodalom szeretete a zsigereimben van, és mindig újabb és újabb tervek járnak a fejemben. Most is kéziratokat olvasok, két regény és egy kisprózai kötet szöveggondozását végzem, és közben új könyvön dolgozom, egy önéletrajzi ihletésű visszaemlékezésen: a pécsi bányászat és a saját bányászdinasztiánk történetének fontos pillanatait mutatjuk be a testvéremmel és az unokatestvéremmel együtt, önálló kötetekben. Ugyanakkor azon is dolgozom, hogy a több mint három évtizede folyamatosan működő Pro Pannonia Kiadói Alapítvány folyamatosan működjön továbbra is, és az év végével új kuratórium vegye át az alapítvány irányítását. Erről a tárgyalások kedvező kilátásokkal már javában folynak. Így a jövőben remélhetőleg több időm jut majd a saját terveimen dolgozni. 

– Melyik a kedvence a könyvei közül?

– Mindegyik az enyém. Nagyon szeretem a Lovász Pál és a Rajnai László monográfiámat, a helytörténeti munkáim közül pedig kifejezetten nagy sikert arattak a Millenniumi Pécs és a Pécsi Panteon című, a polgári világba kalauzoló munkáim. És természetesen a legutolsó mindig nagyon fontos, szívmelengető, ahogy érkeznek rá az ország minden részéből az észrevételek, a kritikák. 

– Kilép néha az irodalom világából?

– A feleségemmel nagy kultúrafogyasztók vagyunk, koncertekre, színházba járunk, továbbá kilométereket sétálunk a Mecseken. Mert ez már kevésbé nevezhető túrázásnak, inkább csak hosszú sétáknak az erdőben. 

Szirtes Gábor 1946-ban született Szent István-aknán. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, Szegeden a József Attila Tudományegyetemen magyar–orosz szakon, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen politológiából diplomázott. Tanított a pécsi Dolgozók Gimnáziumában, a Műszaki és a Tanárképző Főiskolán, a Pécsi Tudományegyetemen, három évtizede a Pro Pannonia Könyvkiadó vezetője. Tíz önálló könyve jelent meg eddig. Felesége, Szemelowski Éva az ANTSZ Sugáregészségügyén szakasszisztensként dolgozott, Bálint fiuk biológus (51), Csongor ügyvéd (46), unokáik: Zsombor 10 és Szilárd 8 évesek.