Pécsi írók könyvújdonságai: Tüskés-emlékkönyv, Kodolányi-monográfia, Tillai Ernő-fotóalbum

Több száz pécsi vonatkozású könyv került ki innen az elmúlt három évtized folyamán, és gyarapszik a gyűjtemény napjainkban is. Rangsort a könyvek közt nincs értelme állítani, ám ha az átfogó pécsiséget nézzük, akkor mindenképpen érdemes három könyvet kiemelni.

A szépirodalmat igen sokan képviselik, közülük is az élre kívánkozik a Harangszavú múlt – Tüskés Tibor emlékkönyv című kötet, melyben tizennyolc írás található. Köztük Alföldy Jenő, Babus Antal, Bertók László, Boda Miklós, Kabdebó Lóránt, Kalász Márton, Marafkó László, Monostori Imre, Pomogáts Béla, Rónaky Edit, Szatyor Győző, Szirtes Gábor, G. Tóth Károly idézi fel prózában; Csorba Győző, Bárdosi Németh János, Fodor András, Nagy Anna, Nagy Gáspár, Pákolitz István és mások versben – „Pannónia számadójának” (Nagy Gáspár), „az irodalom apostolának” (Fodor András), a tíz esztendeje elhunyt írónak, a Jelenkor egykori legendás szerkesztőjének, a Dunántúli Napló rendszeres tárcaírójának és közel háromnegyedszáz önálló kötet szerzőjének feledhetetlen alakját. No, és ő volt az, aki az 1950-es évek közepétől 2009-ben bekövetkezett haláláig a vidék „szellemi nagykorúsításáért” városunkban talán a legtöbbet tette.

Kortársa, az antimarxistának bélyegzett, nézetei miatt az irodalmi életből kiszorult, nagy műveltségű pécsi, Rajnai László a peremre szorítottság, a szerkesztőkkel és kortársai nagy részével folytatott viták közepette írta (főként az íróasztal fiókjának) kritikáit, esszéit, tanulmányait, életében ki nem adott könyveit. Post mortem életművének eddig hiányzó darabja, az 1956-ban befejezett, majd 1962-ig továbbírt izgalmas, szuverén módon elemző monográfiája, a Kodolányi János. Ez a mű hiánytalan szövegével most jelent meg először: korábbi baráti kapcsolatok szálait lazítva meg, ám a Kodolányi-irodalmat kétségkívül gazdagítva.

A kortárs irodalom értekező prózája képviseletében Bartusz-Dobosi Lászlónak új könyve a Horizont, amely a kortárs irodalomra (Bertók Lászlóra, Lázár Ervinre, Kalász Mártonra, Méhes Károlyra, Kányádi Sándorra, Takáts Gyulára és másokra) és a jelenkor kevésbé ismert kulturális kincseire (a pécsi jezsuitákra, a Magyar Athénre, báró Eötvös Józsefre, Pécs díszpolgárára, Kazinczy Ferenc és Eötvös kapcsolatára) közelít és az írás-olvasás viszonyrendszerének megváltozott kereteit vizsgálja. „Ha igyekszünk, beleszólhatunk a tartalmakba. A formákba azonban egyre kevésbé. Ha lemaradunk, kimaradunk”– figyelmeztet.

Versek, őstörténeti és nyelvészeti elemzések

Mindezeken túl hat „pécsi” kötet jelent még meg a Pro Pannónia Kiadónál az elmúlt másfél esztendőben. Hosszabb ismertetőt, kritikát ezekről a könyvekről a csütörtökönként megjelenő „Kultúra” oldalunkon közlünk a továbbiakban. Ez alapján szó lesz itt Halmai Tamásnak a Jézus öregkora című verseskötetéről, az első könyves Aknai Péter: A Kisbéka anatómiája művéről. A Pécsről elszármazottak közül az Ágyékkötény című Marafkó László-kötetről, Bárdi László Ősi keleti lovasnépek vándorútja nyugatra címmel megjelent monográfiájáról, Albert Endre Együttélés Egyházaskozárban című könyvéről. Hoppa Enikőnek két könyve is megjelent a közelmúltban, az egyik az olaszországi német nyelvszigetek világába vezet, a másik a csángó név eredetét kutatja. A művészeti kiadványok új darabja pedig Tillai Ernő Fotográfiák-fotófestmények albuma.