2024.11.09. 18:29
Vajon mennyire vad a vadgesztenye, és mennyire szelíd a szelíd?
Nem könnyű megkülönböztetni a kétféle gesztenyét, mivel első pillantásra hasonlónak tűnhetnek. Valójában azonban szinte minden tekintetben különböznek – számol be róla a köpönyeg.hu.
Fotó: Szakony Attila
Az idei évben a vadgesztenyefák korábban hullatták termésüket, és a szelídgesztenyét is már októberben árusították. De tisztában van mindenki azzal, miért nem ehető a vadgesztenye, és hogyan válik fogyaszthatóvá a szelídgesztenye?
A vadgesztenye a görög szigetvilágból származik, és Európa-szerte a törökök révén terjedt el. Akár 30-35 méter magasra is nőhet, jól viseli a szárazságot és a városi légszennyezettséget. Tavaszi virágzás után ősszel sárgulnak, barnulnak levelei, termése is ekkor érik be. Vadgesztenye szemei kedveltek játékhoz, dekorációhoz vagy kreatív kézműves ötletekhez.
A 19. században a vadgesztenyét festékek és tisztítószerek előállítására használták, ma pedig a gyógyszeripar is jelentős mennyiségben hasznosítja virágát, kérgét és levelét. A termésében lévő eszcin jótékony hatású az erekre, különösen a vénákra, ezért visszérproblémák, lábszárfekély és keringési problémák kezelésére használják.
A vadgesztenye azonban nem ehető: a szappanfafélék családjába tartozik (ismeretes lógesztenye vagy bokrétafa néven is), és mérgező anyagokat tartalmaz, amelyek hányingert és hányást okozhatnak. Különösen veszélyes gyerekekre és kutyákra, és sem leveléből, sem kérgéből nem ajánlott házilag készíteni semmit.
A szelídgesztenyefa ezzel szemben akár 50 méteres magasságot is elérhet, bár ennek elérése évszázadokig is tarthat. Élettartama akár 1000 év is lehet, termést pedig először 15-20 éves korban hoz. Szúrós burokkal védett, ehető termése magas keményítőtartalmának köszönhetően tápláló is.
A szelídgesztenye gazdag ásványi anyagokban – például káliumban, magnéziumban, foszforban és rézben –, továbbá B1, B2, B6, C és E vitaminokban is bővelkedik, ezért a gyógyászat is előszeretettel alkalmazza érrendszeri betegségek kezelésére és csontritkulás megelőzésére. Magyarországon főként a Duna-kanyarban, Nagymaros környékén, valamint a Nyugat-Dunántúlon (Zala, Vas, Somogy megye) és Pécs környékén fordul elő.
