Másfél méter alá csökkenhet a Duna vízszintje Mohácsnál, s tovább apad a folyó

Gyakorlatilag évek óta jellemzően alacsony volt a Duna vízszintje, olyannyira, hogy sokszor a a személy- és teherhajók forgalmát is zavarta, olykor el is lehetetlenítette.

Amióta mérik, még soha nem volt olyan alacsony a folyó vízállása, mint 2018-ban,  aminek az oka a csapadékszegény időjárás volt.

Akkor egyre-másra dőltek meg a negatív csúcsok, Mohácsnál azóta 55 centiméter számít az új kisvízi rekordnak.

Éppen az ilyen előzmények miatt számított kisebb meglepetésnek, hogy idén tavasszal és nyár elején a megszokottnál magasabb volt a vízállás, hónapokig közepes volt a folyó vízszintje.

Július közepétől azonban változott a vízjárás, s a Duna ismét igen alacsony. Vasárnap reggel 206 centiméteres vizet mértek Mohácsnál, s a jövő héten az előrejelzés szerint tovább apad a folyó, megközelítve a másfél méteres  vízszintet.

Az előrejelzések szerint az apadás ezt követően is folytatódik.

Leginkább a hajósokat aggasztja az egyre csökkenő vízszint, a 150 centis víz ugyanis kritikus határnak számít, az alatt a nagyobb merülési mélységű hajókat csak félig rakodják, nehogy zátonyra fussanak. A problémát az is fokozza, hogy ilyentájt a legsűrűbb a teherforgalom a Dunán, mivel már zajlik a betakarított gabona szállítása.

Ahhoz, hogy emelkedjen a vízhozam, csapadékra lenne szükség, ennek kapcsán azonban fontos tudni, hogy ha Magyarországon esik is az eső, az csak a Zala és a Zagyva szempontjából számít.

Minden más folyónál - így a Duna esetében is - a külföldi vízgyűjtő területen lehullott csapadék a  mérvadó. Jelentős mennyiség egyelőre ott sem esett, így komolyabb árhullám elindulására nem kell számítani.

A rév mohácsi oldalán egyébként megfigyelhető, milyen jó szolgálatot tesz a néhány évvel ezelőtt meghosszabbított rámpa, aminek köszönhetően a komp forgalma zavartalan, nem kellett korlátozásokat elrendelni.