2024.07.11. 14:00
Szent Benedek, Európa védőszentje Pécshez és Pécsváradhoz is kötődik
Július 11-én ünnepli a katolikus egyház Nursiai Szent Benedek rendalapítót. A középkori szerzetes emlékezetét nem csak a bencések máig aktív működése őrzi hazánkban, de Pécsváradon és Pécsen is felfedezhetjük Szent Benedek nyomait.
Az itáliai Nursiában napvilágot látott Szent Benedek a nyugati szerzetesség és a bencés rend alapítójaként él a köztudatban. 1964-ben azonban VI. Pál pápa Európa védőszentjének választotta az európai kultúrára vitathatatlanul óriási hatást gyakorló szerzetesség atyját.
Fotó: Laufer László
A bencések már az első évezredben megjelentek Magyarországon, Géza fejedelem jóvoltából jött létre Pannonhalmán a bencés monostor, mely a keresztény hit és a fejlett szerzetesi mezőgazdasági kultúra terjesztésében is elengedhetetlen szerepet kapott.
Ez követően 998-ban Szent István megalapította a pécsváradi bencés központot is. Amint arra dr. Novotny Iván történeti összefoglalója is felhívja a figyelmet a pécsváradi vár honlapján, az épület valójában erődített, egykori szerzetesi monostor, hadi értelemben sosem működött várként.
A Szent István által útjára indított bencés szerzetesi paradicsom hamar ismertté és elismertté vált, többek között Szent Gellért is megfordult itt, a 13. századtól hiteles helyként működött, azaz itt különböző jogi egyezségek írásba foglalására került sor itt.
A pécsváradi bencések története sajnálatos módon a török hódítással ért véget: még az iszlám seregek megérkezte előtt elmenekültek a szerzetesek, s többé nem tértek vissza.
Szent Benedek emlékét az egykori pécsváradi monostor mellett Pécsen is több emlék őrzi, mint azt Bodnár Boglárka és Orova Csaba a Magyar Kuríron megjelent, a Pécsi Egyházmegye Benedekhez kötődő kapcsolatait áttekintő írása is bemutatja.
A pécsi püspöki kincstárban két művet is őriznek, mely a rendalapítót ábrázolja.
Az egyik alkotás egy 18. század eleji barokk szobor, mely szerzetesi öltözetben ábrázolja Szent Benedeket. A másik pedig egy modern Benedek-emlékérem, amely a rendalapító születésének 1980-as, 1500. évfordulójára készült. Az érem egyik oldala a pannonhalmi apátságot és iskolát, az első hazai bencés központot ábrázolja, másik oldalán pedig maga Benedek látható, kezében pásztorbottal és egy könyvvel – mely a Benedek-ábrázolásokon evangéliumos könyvet, vagy a nevéhez kötődő regulát is jelezheti.
Szent Benedek alakja felbukkan a pécsi székesegyházban is
Szent Benedek ábrázolása a pécsi székesegyház mennyezetén is megjelenik, számos egyéb szent között. Gerecze Péter a dómról írt könyvében röviden úgy jellemzi az ábrázolást, miszerint „Benedek violabarna szerzetesöltönyben látható, keze pásztorbotot és evangéliumos könyvet tart, melyen méregpohár áll”.
Forrás: Pécsi Egyházmegye
A méregpohár ahhoz a korai, Benedekről szóló történethez kapcsolódik, miszerint amikor Szent Benedek remeteként élt Subiaco mellett, egy közösség megkérte, legyen a vezetőjük. Néhányan azonban elégedetlenek voltak aszkéta törekvéseivel, így megkísérelték megölni mérgezett borral és kenyérrel. Benedek azonban, amikor keresztet vetett a borra, a kehely szétpattant, egy holló pedig elvitte a kenyeret.
E jelenetre utal a kegytárgyboltok polcain gyakran feltűnő Szent Benedek-medál is, amelyen Benedek alakja mellett a holló is visszaköszön, s a gonosz lélek távoltartásáért szóló imádság latin kezdőbetűit tartalmazza.
