Szabad szemmel lesz látható egy csillagrobbanás az esti égen

A következő két-három hónapban – de legnagyobb valószínűséggel július végén, vagy augusztus első felében – rövid időre egy új szabad szemmel látható csillag fog megjelenni az esti égbolton, az Északi Korona csillagkép irányában.

A nem mindennapi jelenséggel összefüggésben lapunk arra kérte Gyenizse Péter csillagászt, a PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézet oktatóját, a Zsolnay Kulturális Negyed Planetárium előadóját, hogy világítsa mindennek tudományos hátterét a laikusok számára. Kétrészes sorozatunk indulásaként arról beszélt, hogy merre keressük majd e különleges látványosságot az éjszakai égbolton.

A T Coronae Borealis (T CrB) egy úgynevezett visszatérő nova, ami egy jelentős robbanásnak köszönhetően fog felfényesedni pár hétre és ez néhány napig szabad szemmel, távcső nélkül is jól látható lesz – kezdte a csillagász.

Arról, hogy hol és hogyan figyelhetjük meg, Gyenizse Péter úgy fogalmazott: „sajnos azt nem tudjuk napra pontosan megmondani, hogy a robbanás mikor fog bekövetkezni, de azt igen, hogy mely égterületet kell figyelnünk esténként, ha nem akarunk lemaradni a jelenségről”.

Ismertetése szerint az Északi Korona, latinul Corona Borealis csillagkép az éjszaka első óráiban nyugat felé, a látóhatár felett meglehetősen magasan látható. Kicsi és közepesen fényes csillagkép, de íves csillagsora jól észrevehető. Felkeresését – mutatott rá - segítik az esti égbolt fényesebb csillagai: az Arcturus, valamint a Nagy Nyári Tájékozódási Háromszög tagjai: a Vega, a Deneb és az Altair csillagok.

Gyenizse Péter felidézte, hogy az Északi Koronát az ókori görögök Ariadné királylány koronájának, az arabok Dervistányérnak, a régi magyarok Bírák Gyülekezetének, vagy Félkenyérnek is nevezték. Legfényesebb csillaga α Coronae Borealis, Alphecca (arabul: törött csillaggyűrű fényes csillaga), vagy Gemma (latinul: ékkő) néven ismert.

A következő hetekben, hónapokban várhatóan hozzá hasonló (csillagászati mértékegységgel mintegy 2 magnitúdós) fényességet fog elérni pár napig a robbanáson átesett T Corona Borealis a félkör alakú csillagkép bal alsó részén. A visszatérő nóvának is nevezett változócsillag jelenleg elég halvány, csak csillagászati távcsövek segítségével figyelhető meg – magyarázta a csillagász.

Gyenizse Péter egy Stellarium nevű szoftver segítségével egy térképet is készített olvasóink számára, amely a teljes égbolt látványát mutatja augusztus 1-én 22 órakor. Ekkor, mint Északi Korona csillagkép nagyjából félúton helyezkedik a fényes Arcturus és a Vega csillagok között. A T CrB visszatérő nóva helyét az Északi Korona csillagképben piros nyíl jelöli.

Arról, hogy mi is az a visszatérő nóva, a következő cikkünkben beszél majd Gyenizse Péter.