2024.07.16. 14:00

Pécsi Petőfi-ház története: titokzatos, elhagyatott épület a Mecsekoldal határán - videó

Címkék#bama.hu videó #Hittudományi Főiskola #Petőfi-ház #Székely Bertalan úti Általános Iskola #tanulmány

Több pécsi busz is áthalad a Petőfi-ház néven ismert buszmegállóban, melytől pár méterre, a Székely Bertalan és a Surányi út sarkán elhagyatott, zöld tetős, sárga ódon épület áll. Az egyre pusztuló, ám megjelenésében még most is dekoratív, villaszerű épület történetéről eddig alig születtek cikkek és tanulmányok, most utánajártunk, mit lehet tudni az egykor Petőfi-ház múltjáról.

Mohay Réka

Amennyiben az internetes keresőbe a Petőfi-ház története kulcsszavakat beütjük, egyedül egy lelkes helytörténeti blogger kutatásával találjuk szembe magunkat. A blog szerzője, Úz Mária a Petőfi-ház szomszédságában nőtt fel, s lapunknak elmondta, ez a személyes szál motiválta abban, hogy kutatást kezdjen az épületről.

Titokzatos története van a Petőfi-háznak
Fotó: Löffler P.

Úz Mária egy néhány példányban, 2000-ben megjelent tanulmányt is felfedezett, melyet Csikós Zoltán neve fémjelez, s egyedül a Csorba Győző Könyvtár helytörténeti osztályán található meg.
Ebben arról olvashatunk, a tanulmány szerzője szájhagyomány alapján kutatta fel a ránézésre a vidéki szecesszió egy-egy stílusjegyét eszünkbe juttató épület történetét.

Mint Berger-villa az 1920-as években épült a jelenlegi Surányi Miklós és Székely Bertalan utak sarkán. A második világháború előtt és alatt a 16-20 éves korig Jugend Volksbund a német Magyarországi németek ifjúsági népi szövetsége működött az épületben. Utána civilek bérelték az ingatlant, így Keserű alispán. Az államosítás 1948-50 körül történt, akkor nevezték el Petőfi-háznak. Mozgalmi épületnek volt tekintendő, ahol ifjúsági ünnepélyek, összejövetelek, illetve szavazások történtek

– írja szűkszavúan Csikós szövege.
Majd azzal folytatja a szerző, hogy 1956-1979 között az épületből Petőfi Sándor Általános Iskola lett, később fogyatékos gyermekek oktatása is folyt itt.

„Időben pontosan nem helyezhető el, hogy MSZMP pártiskola is működött” – teszi hozzá Csikós szövege.

Itt már felmerül egy-két kérdőjeles adat: A Dunántúli Napló 1960-as, 70-es évekbeli számai ugyanis rendre Székely Bertalan úti Általános Iskolaként hivatkoznak az épületre, nem Petőfi Sándor neve alatt.

Első ilyen említés 1956. augusztus 24-én olvasható, ahol Györkő Antal pécs város tanács végrehajtóbizottságának elnöke nyilatkozza, átveszik az egykori Petőfi-házat „és ez Székely Bertalan úti általános iskolanév alatt fog működni 7 tanteremmel”.

Ezt követő években többször is lehet olvasni a lap hasábjain, hogy átépítések, bővítések váltak szükségessé, ugyanis a „Székely Bertalan úti általános iskola, amely korszerűtlen, lakásokból kiépített szükségmegoldás” (Dunántúli Napló 1964. 09. 12).

1979. december 6-án szintén a Dunántúli Napló tudósított arról, hogy az épület komplex átépítést követően a Dolgozók Általános Iskolája kapott helyet, s működött itt.

A fogyatékosoknak szóló nevelési és MSZMP pártiskolai funkciók valóságtartalmához kapcsolódóan eddig még nem találtunk biztos információt.
Az 1955-ös és 1956-os években, még az általános iskolai rendeltetést megelőzően két hirdetést találtunk, melyben egy bizonyos Kissné árul különböző portékákat a Székely „Bertalan u. 19.” szám alatti „Petőfi házban”, valamiféle hálót, illetve 160 kilogrammos érett zsírsertést. Így feltételezhető, hogy ezidőben középosztály lakásai voltak az épületben.

A Petőfi-ház a 2000-es években egyházi tulajdonba került

2000. április 26-án már arról olvashatunk, a Székely Bertalan úti épületben a Hittudományi Főiskola leánykollégiuma nyílt meg, ahova „más katolikus egyetemista lányokat is felvesznek, ha marad szabad kapacitás”, nyáron pedig turistaszállóként várta katolikus iskolák diákjait. Ekkora tehát egyházi tulajdonba került az épület. Ugyanezen, április 26-i újságcikk azt is közli,

a Pécsi Egyházmegye az egykori Megye utcai iskoláját és óvodáját cserélte el az évek óta üresen álló Petőfi Sándor Általános Iskolával

– itt tehát Csikóshoz hasonlóan Petőfi Sándor Általános Iskolaként hivatkozik rá, noha erre vonatkozó sajtóforrást mi nem találtunk.

A Hittudományi Főiskola kollégiuma később, valamikor a 2000-es években átköltözött a Tettye utcába, az ingatlan pedig vélhetően szintén ekkoriban, üresen maradt.

Schmelzer-Pohánka Éva a Jelenkor Online és a Pécs Története Alapítvány közös sorozatában közölt, online is elérhető tanulmányában arról ír, a székesegyház Kiss György által készített, ám megrongálódott apostolszobrait is itt, a Székely Bertalan utcai épület kertjében tárolták.

A kerítésen bepillantva úgy tűnik, egyéb kövek, felesleges téglák, egykori leletek is elfekvőbe kerültek a Petőfi-ház körül.

Információink szerint, amikor a Bartalits-féle vándorló apostolszobrokat áthelyezték a székesegyház nyugati bejáratánál lévő árkádok alá, az addig ott található, a 19. század végi restauráció során ide helyezett kő-leletek is átkerültek az egykori Petőfi-ház kertjébe.

Megkerestük a témával kapcsolatban e-mailben a Pécsi Egyházmegyét is, amint információkat kapunk, illetve, amennyiben további történeti forrásokat sikerül felkutatni, tájékoztatjuk olvasóinkat.

Források:

Apróhirdetések, Dunántúli Napló, 1955. 03. 23
Apróhirdetések, Dunántúli Napló, 1956. 12. 31.
A városi tanács v. b. elnöke az új iskolaévről, Dunántúli Napló, 1956. 08. 24.
Csikós Zoltán: Pécs és Petőfi Sándor, Pécs, 2000
Megszűnt a „társbérlet” – Önálló iskolaépületben a dolgozók általános iskolája, Dunántúli Napló, 1979. 12. 06. B. A.
Pécs és Baranya 1965.évi tervjavaslata a végrehajtó bizottságok előtt, Dunántúli Napló, 1964. 09. 12.
Schmelczer-Pohánka Éva: A pécsi Székesegyház apostolszobrainak históriája, Jelenkor Online, 2019
Úz Mária: A pécsi Petőfi ház története, Aranyosfodorka napjai blog, 2016