Sajtok, mik Baranyából indultak hódítani

Valamilyen formájában mindenki szereti a sajtot, szendvicsen feltétként, borral együtt, főtt ételeken olvasztva, rántott formájában vagy csak úgy szimplán magában. Június 4-én a sajt világnapját ünnepelték, ami főként az európai gasztronómia fontos eleme.

Sokan nem is tudják, kik készítettek először sajtot

Több száz évre visszanyúlik a sajtgyártás, ami a római uralom alatt terjedt el kontinensünkön. Az időjárási, éghajlati viszonyoknak és az állattartási szokások kialakulásának köszönhetően igen széles választék alakult ki a sajtok közül, szinte minden sajttípus egy adott országhoz köthető. Hollandiát például a sajtok országának hívják, rengeteg sajt neve kifejezetten egy holland városról kapta a nevét, például Gouda, Maasdam, Edam. A holland sajtvásárok igazi látványossággá vált az országban, ahol a sajtgurigák százait láthatjuk, ahogy éppen a sajthordárok viszik ide-oda. A holland sajtok minőségét nem nagyon lehet megkérdőjelezni, a kiváló alapanyagok mellett a több százados szakértelem miatt mondhatjuk ezt, hisz a mai napig sajtkészítő mesterek foglalkoznak a minél jobb termékekkel. Talán a legismertebb sajt a Gouda, nevét a dél-hollandiai Gouda városról kapta. A friss tehéntejből készült fajta világszerte az egyik legismertebb sajtféle, több gazdaság is foglalkozott korábban ezzel a fajtával. Emiatt is már a XIX. század közepétől kezdett terjedni ez a fajta gyártása az egész világon.

Baranyában is van kínálat

A táplálkozási ajánlások alapján a tejtermékek fogyasztása fontos, sajtból körülbelül 6-7 dkg-ot érdemes enni naponta, ám a hazai trendek szerint mégis kevesebbet eszünk az átlagnál. Pedig kínálat lenne, mégis leginkább a Trappista sajtot vásárolják a magyar emberek. Baranyában szerencsére sok olyan manufaktúra dolgozik sajtkészítéssel, rendszeresen lehet különféle piacon és vásárban is házi sajtot vásárolni. Több apró településen megjelentek holland családok, akik közül hátha akadnak olyanok, akik a baranyai sajtkészítést tovább tudják lendíteni, hisz azért a magyar tejipar értékéhez Pécs is sokat tudott adni.

A XX. század elején már üzemelt tejfeldolgozó üzem, akik még a fővárosba is szállítottak termékeket. A két világháború között egy kisebb gyár működött, majd 1965-ben kezdték el építeni az új tejüzemet a Tüzér utcában. Állami vállalatként gyártották a tejtermékeket itt a rendszerváltásig, 1993-ban még állami tulajdonban lévő részvénytársaság alakult, majd egy évre rá a privatizáció következtében megjelent a MIZO, mint márkanév. A pécsi sajtgyártás ikonikus termékei lett a Boci sajt, Tettye sajt, Márvány sajt, de Straub János termelési osztályvezető lányáról elnevezett Anikó sajt.

Pécsen jelenleg a Vásárcsarnokban lelhetünk rá olyan tejtermékekre, amiket itt készítenek Baranyában. A Pellérdi Sajtműhely az egyik olyan sajtmanufaktúra, ahol minőségi termékeket készítenek széles választékban. Érlelt kemény és félkemény sajtokat találhatunk, amikből a különböző ízesített verziók is megjelennek, de a kínálatba tartozik több sajt és tejtermék:

•  grillsajt
• gomolya
• mozzarella
• parenyica
• natúr és gyümölcsös joghurtok
• vaj
• orda

A holland vonalat követve az alapanyagok minőségét tartják a legfontosabbnak, ezért is hirdetik, hogy kizárólag természetes alapanyagokból dolgoznak. Az állattartásra odafigyelve jersey marhát tartanak, mivel egy kifejezetten tejelő fajta, ideális a sajtkészítéshez a finom csontozata, szilárd szervezetének köszönhetően. Kis testű fajta, a tehén tömege 350-500 kilogramm, a bikáé 700-900 kilogramm. Nem ipari mennyiségben gyártják a tejtermékeket, így igazi kincsnek számít, ahogyan sokak számára önmagában a sajt is.