2024.02.06. 16:20
Az illegális agancsgyűjtők miatt „folyik” a szarvas az úton februárban (videó)
Az év ezen szakában elszaporodnak a közösségi médiában az olyan – százezres, milliós nézettségű - videók, amelyek akár több száz példányból álló szarvascsapatok közúton való átkelését örökítik meg. Mint azt az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezetének elnökétől megtudtuk, e jelenség nemcsak, hogy nem természetes, hanem egyesen az illegális agancsgyűjtők okozzák.
Agyaki Gábor ismertetése szerint ebben az időszakban, január végétől február végéig-március elejéig a gímbikák levetik az agancsukat. Először az idősebb példányok, majd a középkorúak, végül a fiatal bikák hullajtják el a koronájukat. Szintén ennek az időszaknak a jellemzője, hogy a gímbikák összeverődnek, akár 50-60 egyedből álló, úgynevezett bikarudlikba – magyarázta.
A kamarai elnök kiemelte: ilyenkor a legfontosabb, hogy nyugton hagyják őket, mivel a lehullajtott agancs helye, az agyancstő könnyen károsodhat, ami az állat egész életére kihat utána. A szakember egyúttal rögzítette, hogy a törvény nem hiába tiltja az elhullajtott agancs felszedését és kereskedelmi értékesítését.
Ugyanakkor sajnos ilyenkor – mint fogalmazott – orvvadász bandák keresik az agancsokat, űzik a szarvasokat és a tőlük megriadt állatok kiszaladnak az úttestre. Agyaki Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy minden évben januárban és februárban készülnek az akár több százas szarvasrudlik átkelését megörökítő videók. „Nem szeptemberben, novemberben, vagy augusztusban, hanem most” – hangsúlyozta.
Az egyik ilyen átkelést megörökítő baranyai videót például mintegy 2,5 millióan nézték meg a Youtube-on, és a többi hasonló felvétel esetében is 800-900 ezres, akár milliós megtekintés az általános.
A kamarai elnök ennek okairól kifejtette, hogy ilyenkor a szarvasbikák az űzöttségtől való félelmükben mindig nagyobb és nagyobb csapatokba állnak össze, pont ugyanabból az okból, mint az antilop a szavannán. Akkor érzi magát biztonságban, ha minél többen vannak – tette hozzá.
Az illegális agancsgyűjtők pedig addig hajtják őket, amíg egészen nagy csapatokba állnak és akkor úgy tűnik, hogy „folyik a szarvas az út közepén” – világította meg a szakember. Egyúttal leszögezte: magától és véletlenül egy szarvasrudli délben nem kezd el mozogni. Azaz nem magától indul el az autóútnak, hanem azért, mert a háttérben emberek mozognak az erdőben, akik hajtják őket, azért, hogy a gyengén tapadó, még el nem hullajtott agancsokat össze tudják szedni utánuk.
Rámutatott: mindez több szempontból is balesetveszélyes a közlekedők számára. Egy részről a megriadt állatok kiugorhatnak, vagy akár oldalról nekiütközhetnek a kocsiknak, valamint az átkeléssel csúszós sarat is hagyhatnak az úttesten.
