Méreggel irtották ki a bálványfákat a Tettyén

Olvasóink jelezték, hogy több fát méreggel injekcióztak be a Tettyén, a Magaslati út közelében, amik aztán néhány nap alatt kiszáradtak. A pécsiek nem értették, hogy erre miért volt szükség. A helyszínen lapunk munkatársa is meggyőződött arról, hogy bálványfákról van szó, amelyek invazívak, és kiszorítják az őshonos egyedeket – ezért kerülhetett sor a fairtásra.

A Biokom Nkft. honlapján a mostani, fairtással érintett területtől nem messze található tettyei panorámasétánnyal kapcsolatos híradásban az olvasható, hogy ott is „eltávolítják a kilátást mára szinte teljesen korlátozó, invazív jellegű bálványfatelepeket, gyomnövényeket, helyettük a parkosítási munkák keretében őshonos, tájba illő facsemetéket, cserjéket, palántákat ültetnek, valamint a sétány melletti gyepfelületek természetvédelmi szemléletű bemutatására is sor kerül”.

A Pécs Vármegyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2011. (II.21.), a fás szárú növények védelméről és a területek biológiai aktivitásérték egyensúlyának fenntartásáról szóló önkormányzati rendelet célja pedig az, hogy „Pécs közigazgatási területén a zöldterületek és zöldfelületek, valamint az emberi környezet védelme érdekében az élő növényzet rongálását, pusztítását, értékük csökkentését megakadályozza, a meglévő fás szárú növények védelmét biztosítsa, kivágásuk és pótlásuk követelményeit szabályozza, a megszűnő zöldfelület, illetve növényállomány pótlásáról rendelkezzen, a biológiai aktivitásérték szinten tartását, illetve növelését elősegítse, az invazív, a Városi Parkerdő őshonos állományát is veszélyeztető növények, kifejezetten a bálványfák (Ailanthus altissima) térnyerését megállítsa, visszaszorítsa” – olvasható a város honlapján.

A Mecsekerdő Zrt. tavaly azt írta, hogy a természetvédelmi kezelő Duna-Dráva Nemzeti Park a Mecsekerdő közreműködésével elkészítette az ormánsági vizes élőhelyek és gyepek, valamint a Kelet-Dráva kiemelt természetmegőrzési terület Natura 2000-es fenntartási terveit, amelyek célja a Dráva-sík ártéri mocsár rétjeinek, láp- és sásrétjeinek, illetve ligeterdőinek fenntartása, valamint a természeti folyamatokat jelző, úgynevezett indikátor-élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítása, területi kiterjedésük, szerkezetük és jellegzetes fajösszetételük hosszú távú megőrzése. A gyakorlati lépések közé tartozik az élőhelyek alapfeltételét biztosító víz, vagyis az ősi Dráva medermaradványaiban fennmaradt, természetes, tápanyagban gazdag  tavak, mellékágak és holtágak vízminőségének megtartása, javítása csakúgy, mint az idegenhonos, invazív fajok – akác, gyalogakác, bálványfa – visszaszorítása, amely több mint 155 hektár területen történt meg.

A bálványfa a legkisebb járda- és falrepedésben kicsírázik, növekvő gyökerével kárt tehet az építményekben. Magoncai megjelennek parkokban és házi kertekben díszcserjék védelmében és virág­ágyásokban is, ahol a szakszerű kertgondozás hiányában lassan egyeduralkodóvá válnak, és egy idő után már azokat védik, mintha telepített díszfák lennének. A korábbi hibás erdészeti irányelvek következtében sovány talajú területekre (sziklagyep, homok, szikesek) is telepítették, ahonnan a természetes és természetközeli növényzet rovására terjed. Ahol megtelepedett, legtöbbször nagy sarjkolóniává fejlődik. Allelopátiás fa, csírázásgátló anyagai legnagyobb mennyiségben a gyökér kérgében halmozódnak fel, de jelen vannak a levelében is. Nagy mennyiségű avarja növeli a talaj tápanyagtartalmát, így alatta nitrofil gyomok jelennek meg. Az ellene való védekezés legnagyobb problémája, hogy sokan nem tekintik gyomnak, és hagyják, hogy messzire szálló terméseivel másoknak okozzon problémát – tájékoztat a Terra Alapítvány.