Pécs is a határon túlra kerülhetett volna - galéria (videó)

Több mint tíz éve döntött úgy hat pécsi gimnázium vezetője, hogy csatlakozik a Kodály Zoltán Gimnáziumhoz és a határon túliakkal közösen hét kopjafát állítanak fel a Zsolnay Kulturális Negyedben a trianoni békediktátumban elcsatolt országrészekre emlékezve. Ezek mellett pedig egy nagyobb kopjafát is állítottak, az utóbbi a Fidesz és a Pécsi Polgári Közösség jóvoltából idén közadakozásból megvalósult.

Péterffy Attila, baloldali pécsi polgármester rövid beszédében Korniss Péter fotóművészt idézve azt mondta, hogy a közösség az, ahol az egyik ember átöleli a másikat. Egy nemzet tagjai akkor fognak igazán összetartozni, hogyha az apró vitákat a nézetkülönbségeket félre tudják tenni amikor kell, és egy város is ekkor lesz igazi közösség. Hozzátette, a megemlékezésen arra buzdít mindenkit, hogy a különbségek helyett keressük egymásban azt, ami azonos, az ellentétek helyett pedig keressük azt, ami minket összeköt.

Hoppál Péter, Pécs fideszes parlamenti képviselője köszönetet mondott a kopjafák felállításában és megújításában résztvevőknek. Beszédében kiemelte, hogy a híressé vált mondat úgy szól: „magyar az, akinek fáj Trianon”. Ez lelkileg ahhoz hasonló, mint amikor a karunkat, lábunkat elvesztve évtizedekkel később is fantomfájdalmat érzünk, mintha még mindig meglenne az elszakított végtagunk.

Mint felidézte, a trianoni döntéssel az 1000 éves ország 283 ezer négyzetkilométeres területének kétharmadát levágták, s bár később a bécsi döntésekkel visszatérhettek a 78 százalékban magyarok lakta területek, így az ország ismét több mint 170 ezer négyzetkilométeres lett, a második világháború után újra a trianoni léptéket állították vissza a nagyhatalmak.

Kitért arra, hogy Romániának a jelenlegi Magyarország méreteinél nagyobbat területet adtak oda Erdéllyel.

Hoppál felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy Pécs és a mostani Baranya vármegye nagy hányada kerülhetett volna a határon túlra, hiszen három évig megszállás alatt volt, és 1921-ben sikerült érvényt szerezni legalább a trianoni döntésnek, a megszállókat kiűzni.

– Valamivel kevesebb mint tízmillióan vagyunk Magyarországon, nagyjából ötmillió határon túli magyart számlálunk. Közülük kétmillióan a Kárpát-medencében, kétmillióan az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában és még egymillióan szétszóródva a világ országaiban élnek – emelte ki. Majd idézve az Ismerős Arcok zenekar jól ismert dalát, a Nélküled szövegét is, hozzáfűzte, hogy ez az ötmillió magyar, akit nem hall a nagyvilág, mert az Európai Unió keretei azok nem adnak lehetőséget egy autonóm törekvés támogatására.

–A z Európai Unió tagjai vagyunk, ezer esztendeje Európát építjük és védtük határait, ezeréves jussunk ez. Mégsem tartozik bele az európai jogrendbe, hogy a nemzeti kisebbségeknek szavatolja az autonómiát, az önrendelkezést megadja. Ezért küzdeni kell, ezért fájnia kell és ezért okos tettekkel is szolgálni kell az összetartozásunkat, ami feladatokkal is jár – fogalmazott. 

2010-ben törvényt alkottunk arról, hogy ne keseregjünk Trianonról, 90 év után ne csak a sebeinket nyalogassuk, hanem június 4-ét nevezzük a Nemzeti Összetartozás Napjának és merítsünk erőt abból, hogy nem csak tízmillióan vagyunk a világban, hanem 15 millióan.