Különleges építészeti munkájáról tartott beszámolót Grátz Antal

Grátz Antal munkásságát nagymértékben inspirálja a népművészet és a középkori képzőművészet. Előadásának bevezetőjében a képírásról esett szó. Az építész elmondta, ez korábbi a betűírásnál, amely lineáris módon, sorról sorra közvetíti az információt. Ellenben a képírás egy tekintettel átfogható, mint egy tömörített fájl, magába sűrítve tartalmazza a mondanivaló lényegét. 

– A képírással a régi parasztházak homlokzatán, a népi építészetben is találkozhatunk. Munkám során e hagyományt folytatva egy elejtett művelődéstörténeti fonalat kívánok felvenni. Ez nem idegen hazánkban, hiszen a magyar kulturális örökség szerves része a képekben való gondolkodás, a képies beszéd, ezt nyelvünk is igazolja – fogalmazott Grátz Antal, aki az épületek falára vakolathímzéssel, vagy fába faragva jelenít meg különböző motívumokat, üzeneteket. 

Az építészmérnök több ravatalozót is tervezett, például Buzsákon és Gyugyon. A gyugyi urnafalat nem szokványos módon alkotta meg. Az egymás melletti kazettákban elhelyezett urnák nem zsúfoltan helyezkednek el, hanem jut annyi hely minden urna előtt, hogy a gyászolók kellő távolságban megállhassanak elhunyt szeretteik földi maradványai előtt. – Nem a praktikumra törekedtünk elsősorban, hanem arra, hogy megőrizzük az elhunytak emberi méltóságát – mondta a tervező. 

Nagyszabású épületek tervezésében és kivitelezésében is szerepet vállalt, egyik fő munkája a lakiteleki Nemzeti Művelődési Intézet, amelyen a tető alatti fríz a magyarság történetébe és a keresztény üdvtörténetbe enged bepillantást. A biatorbágyi tizenhat tantermes iskolán szintén vakolathímzést alkalmazott, az ábrázolások utalnak a termek funkcióira. Harmadik fő műve a Kondorosi Népfőiskola, itt is megjelennek magyar és keresztény tartalmak a képírás segítségével. Ő tervezte a palkonyai Szent Bertalan-kápolnát is, amelynek motívumait az Indulj el egy úton kezdetű magyar népdal ihlette. 

Az építész családi házakat, középületeket is tervez. 

– Úgy látom, mutatkozik igény a családok részéről arra, hogy egyedi és részletgazdag legyen a környezetük. Ilyenkor olyan motívumokat, mondanivalót jelenítünk meg, amelyek személyre szabottan az adott családnak, családról szólnak. Ennek óriási identitásnövelő szerepe van, a szülők gyermekeiknek is továbbadhatják a házuk történetét, üzenetét – állapította meg Grátz Antal. 

A városvédők vendége volt

A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület 1983-ban alakult meg. A város egyik legrégebbi civil szervezete, mely feladatának tartja Pécs épített és szellemi örökségének ápolását, a helyi kötődés erősítését. – Grátz Antal építészmérnök is tagja a szervezetnek, képviseli azt a Városi Tervtanácsban, vele közösen alapítottuk meg a Pécs Szerethető Háza díjat. Felkészültsége, tudása alapján mára országosan ismert építésszé és a szerves építészet kutatójává vált, a magyar nyelv, népművészet, hitvilág egyetemes és örök értékeire hívja fel a figyelmet – mondta Őriné dr. Fodor Márta, a Pécsi Város­szépítő és Városvédő Egyesület elnöke.