A pécsi Színház téren is az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek (galéria)

Vasárnap délelőtt a pécsi Színház téri Munkástanács Emlékműnél kezdődött az 1956-os megemlékezés, a magyar himnusz eléneklése után Csizmadia Péter, a pécsi Fidesz-frakcióvezetője mondott ünnepi beszédet. A politikus beszéde első részében az 56-os hősökre emlékezett, akik a túlerővel, a világ egyik leghatalmasabb, legbrutálisabb elnyomó hatalmával szemben is bátran, hittel álltak ki és harcoltak a magyar szabadságért. A múlt felidézése után Csizmadia Péter a jelen idő nagy kihívásaira tért át. 

– A jövő még sosem festett ilyen borúsan, ködösen mint ma. Néhány kilométerre innen emberek ölik egymást. Mégis vannak, akik nem akarják, hogy abba maradjon az öldöklés és a pusztítás. Eközben pedig soha nem látott gazdasági válságba lavírozza magát Európa – hangsúlyozta ki Csizmadia Péter. – Mert úgy néz ki, a döntéseket nem itt, hanem messze innen, mások hozzák meg. Azok akik döntenek, azoknak Európa nem a hazájuk, számukra csak egy kicsi folt a térképen.

A politikus később hozzátette, hogy a jövő legfontosabb kérdése, akarunk-e ebben az új világban élni, vagy ragaszkodnánk a régihez. Akarjuk-e a rendet, a tisztes gyarapodást, vagy az évszázados érvényű normák helyett a káosz, rendetlenség vegye át az uralmat. Akarjuk-e, hogy Magyarország szuverén nemzetállam maradjon, vagy emiatt csak egy körzet legyen a kontinensi birodalomban, illetve akarjuk-e, hogy apa és anya legyünk, vagy helyette csak szülő 1 és szülő 2.

A politikus kitért arra is, hogy kivel szembe kell megvédenünk szabadságunkat, de előtte elmondta, hogy egyetlen egy európai nemzetet sem tart ellenségnek, de az Európai Uniót sem, az USA-t sem, sőt az oroszokat sem. Oroszország megemlítésénél hozzátette, elítéli az orosz agressziót, hiszen megtámadtak egy szuverén nemzetet, melynek következményét viselniük kell. 

„Akkor kik az ellenségek?” – tette fel a kérdést Csizmadia Péter, melyet meg is válaszolt. Ellenségek az árulók. Azok az árulók, akik önön érdekeik, többnyire a pénz miatt készek beáldozni Magyarországot. Ahogy megtették ezt Linder Béláék Baranya megyével, majd szellemi utódai 1956-ban, és 2006-ban, mikor vérbe fojtották az október 23-ai megemlékezést Budapest utcáin. 

– Ők és szellemi utódaik azok, akik eladnák az országot, és azért dolgoznak, hogy ne mi magunk dönthessünk a saját sorsunkról, mindent elkövetnek azért, hogy bábok legyünk egy olyan színházi darabban, amihez semmi közünk sincs, amelyet mások írtak, mások rendeztek és mások aratják le a hasznát is – említette a politikus.

Az ünnepség később koszorúzással ért véget.