2022.08.14. 16:20
Lehetünk hosszabb életűek, de figyelni kell az életvitelünkre
Gyakran hangzik el, hogy öregszik a társadalom. Egy vizsgálat szerint négy évvel ezelőtt 101,1 millió 65 évnél idősebb ember élt az Európai Unióban, ami közel ötöde a tagállamok összlakosságának. A következő évtizedekben a számuk eléri a 150 milliót, a teljes népesség csaknem 30%-át. És még egy érdekes adalék: a 100 évesek és annál öregebbek száma a 2018-as 106 ezerről 2050-re félmillióra fog nőni.
A korfák is jelentősen átalakulnak harminc éven belül: elvesztik piramisalakjukat, a legkisebb tartomány a fiataloké lesz, a legnagyobb a 85 év felettieké.
A nyugdíjba vonulás mindenki számára sorsfordító pillanat, mert az aktív életet új életmód váltja fel. Ekkortól egy csapásra sokkal kevesebb lesz a felelősség, csökken a kötelezettségek köre. Ugyanakkor változik a pénzügyi háttér (döntően negatív irányba), ráadásul a társadalmi és személyes kapcsolatok is jelentősen beszűkülnek. Közben mind több probléma érzékelhető a fizikai állapotban, s ez együttesen mentális gondokhoz, depresszióhoz vezethet. Ha összegzünk, érthető, hogy miért tekinti a köztudat ezt az időszakot az élet leértékelt szakaszának.
Hogy van-e erre megoldás? Nos, a sokkal célirányosabb odafigyelés magunktól és a társadalomtól is. Aki betölti a 65-öt, nem árt, ha a várható hosszabb élettartamhoz igazodva változtat a mentalitásán, rákészül az idős korra megfelelő étkezési és testedzési szokásokkal. A testmozgás javítja az izomtónust, az anyagcserét és más élettani tényezőket, a jó étkezés pedig megakadályozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
Az mindenesetre igazolható, hogy valami megmozdult, mert folyamatosan nő az idős emberek egészségesen megélt éveinek száma.
