Hamarosan elköltözhetnek a légimentők Pécsről

Több alkalommal is beszámoltunk arról, hogy a tervek szerint elköltöztetik a Pécs melletti reptérről a légimentő bázist, amit Szekszárdon működtetnek majd tovább. Ehhez elengedhetetlen, hogy a tolnai megyeszékhelyen megfelelő infrastruktúrát alakítsanak ki. 

A használatbavételi engedélyekre várnak 
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata (a légimentés repüléshez tartozó feladatait a Készenléti Rendőrség végzi) korábban megerősítette lapunknak: a szekszárdi építkezés befejezését követően a pécsi légimentő bázist „nem tervezik működtetni”. 

A beruházás az elmúlt egy évben jelentős mérföldköveket ért el. Az ORFK arról adott tájékoztatást, hogy eredményes nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás zajlott le, amelynek alapján „a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság, mint ajánlatkérő, megrendelő és a HGT Invest Kft., mint ajánlattevő, vállalkozó között 2021. augusztus 25-én vállalkozási szerződés jött létre”. 
Mint megtudtuk, a kontraktus szerinti teljesítési véghatáridő a munkaterület átadásától számított 210 naptári nap. Ez letelt, s lapunk információi szerint a létesítmény el is készült, jelenleg a működéséhez szükséges engedélyek beszerzése zajlik, ami még legfeljebb néhány hónapot vehet már csak igénybe. 

A költözés után a pogányi bázis megszűnik 
Mindez persze számos kérdést is felvet, például azt, hogy milyen szempontok alapján jelölik ki a bázisok helyét, s például azt is, hogy mennyiben logikus a döntés, hogy Pécsről, az egyetemi központ közeléből egy másik helyszínre költöztetik a légimentőket. 
Mindezekre a választ a légimentők honlapján találtuk meg. Mint kiderült, a helikopterek és a légimentő bázisok elhelyezését gondos mérlegelés után választják ki. Ez alapján figyelembe veszik az ország alakját, a bevetési kört, mint geometriai alakzatot, a domborzatot, a logisztikát és a rendelkezésre álló kapacitásokat. A helikopterek darabszáma, illetve a bázisok működtetése pedig végső soron finanszírozási kérdés. Elsődleges szempont az esélyegyenlőség kérdése. A rendelkezésre álló technikával minél több embernek, minél nagyobb területen biztosítani kell a 15 percen belüli hozzáférést. 

Hét állandó bázis üzemel az országban 
Ma Magyarországon 8 helikopter van. A tartalék kapacitás szervezésével ebből mindössze 7 állandó bázis üzemeltetése vállalható fel felelősséggel. Ezt a 7 bevetési kört kellett úgy elhelyezni, hogy a körök lehetőleg az országhatáron belül legyenek, közöttük minél kisebb legyen az átfedés és a lefedetlen terület. A tartalék kapacitás rendelkezésre állása esetén (pl. ha nincs karbantartás) időszakos bázis üzemeltetése biztosítható. Így alakult ki a végleges Budapest, Pápa, Sármellék, Szekszárd, Szentes, Debrecen, Miskolc+Balatonfüred elosztás. 

Mi a helyzet az egyetemi központokkal? 
A légimentés, mint mentési kapacitás elsődleges feladata a minél gyorsabb (15 percen belüli) kiérkezés mindenhova. Ebből a szempontból lényegtelen a klinikai, egyetemi központok elhelyezkedése. A betegellátás, a helyszíni állapotstabilizálás után a sérülés/megbetegedés ellátására képes, különböző kompetenciájú kórházak közül választanak a mentők, így természetesen gyakran a súlyos sérültek teljes spektrumú ellátásáért felelős egyetemi kórházakba is kerülnek betegek. 

A helikopterek egyetemi központoknál való állomásoztatására, üzemeltetésére természetesen van nemzetközi példa, leginkább az Egyesült Államokból, ám ezek a gépek leginkább a klinikákra való ráhordást szolgálják. Ma Magyarországon erre sem szükség, sem elég fedezet nincsen. Az egyetemek melletti állomásoztatás nem tekinthető költséghatékony megoldásnak.