A pálos rend története sok szállal kötődik Pécs városához

– Hogy találta meg a téma? 

– A pálosok kértek fel az összefoglaló megírására, a legendás rendalapító, Boldog Özséb emlékéve alkalmából. Kifejezetten érdekelt, hogy a hely és a közösség kapcsolatát vizsgáljam, megfigyelve az események évszázadokon átívelő mintázatát, a város és a rend kapcsolatát, egymásra hatását. 

– Hogy jött létre Pécsen a pálos rend? 

– Amikor Bertalan, pécsi püspök 1225-ben szabályzatot adott a Jakab-hegyi remetéknek, még nem tudhatták, hogy az utókor majd pálos szerzetesekként tartja számon őket. Az egymással laza kapcsolatban álló remeteközösségek mintegy két évszázad alatt váltak központi irányítású és sajátos magyar karakterű szerzetesrenddé. E folyamatban az „elsőknek” járó megbecsülés olyan kötődést teremtett a Jakab-hegyhez, ami a többszöri újrakezdéshez is alapot adott. 

– Új felfedezéseket tett a rend világháborúk közti időszakáról! 

– A levéltári iratokból a „pálos ügy” rendkívül izgalmas és többször megfeneklő története bontakozott ki. Így például Páter Gellért ügye, aki a két világháború közt egy társával a lengyelországi újoncházból engedély nélkül távozva, küldetéséről szentül meggyőződve, tiltás ellenére kezdett el Pécsen pálosként tevékenykedni. Zichy Gyula püspök, hogy a visszatelepítés ügyét ébren tartsa, támogatta őket: a Mindenszentek templomát használták és a jövőbe tekintve villát vásárolt a rendnek a mai Hunyadi úton. Az „álpálosokat” a pécsiek pálosként ismerték el, így az akció hozzájárult az 1934-ben már szabályos újrakezdéshez. Ekkor már Gellért nélkül, lengyel segítséggel, de a Zichy vásárolta villában, amit kolostorrá alakítottak. 

– Milyen Pécs szerepe a pálosok történetében? 

– A pálosoknak az oszmán hódítás, majd II. József intézkedései miatt kétszer százötven évre el kellett hagyniuk Pécset, 1950-ben a kommunista diktatúra szakította meg a működést. A kényszerszünetek alatt a hagyomány kötötte a rendet Pécshez, a hazatérés motiválta az és újabb megkapaszkodást. Az időben a hely szelleme a pálosok nélkül is megőrződött: az 1983-tól induló „pálos miséken” élénk hitélet bontakozott ki és a Częstochowába szervezett zarándoklatok is a pálos hagyományt folytatták. 

Új generációkat nevel oktatóként

Bánkuti Gábor Pécsen él családjával, nős, öt gyermek édesapja. A PTE-BTK Történettudományi Intézet oktatója, fő kutatási területe az 1945 utáni magyar és egyháztörténelem. Egyháztörténeti monográfiák szerzője, 2021-ben Mestertanár Aranyérmet kapott oktatói munkájáért, számos fiatalt készít fel tudományos konferenciákra is. A PÉCS8 program kezdeményezője – e kezdeményezés célja a tudományos ismeretterjesztés és olyan fórumok megteremtése, melyek során pécsi civilek is bekapcsolódhatnak Pécs 1945 és 1990 közötti történetének feltárásába.