A trófea reményében űzik a vadakat az agancsozók

A szarvasbikák minden évben levetik agancsukat, hogy aztán pár hónap alatt új fejdíszt növesszenek. A hullajtás időszaka tél végén kezdődik, és március közepéig, április elejéig is eltarthat. Előbb az idősebb egyedek válnak meg agancsuktól, a fiatalok csak valamivel később. A lehullott fejdíszek igen értékesek lehetnek, az elmúlt években kilójuk 5-6 ezer forintot ért, de idén is megadhatnak értük 3-4 ezer forintot. Egy-egy nagyobb agancs (4-8 kg) tehát komoly haszonnal kecsegtet, és ez sajnos vonzza az illegális gyűjtőket.

Grozdics Károly, a Hosszúcser Vadászegylet fővadásza lapunk érdeklődésére kiemelte, az agancsok az adott területen vadászatra jogosult szervezet tulajdonát képezik, amennyiben valaki engedély nélkül elviszi azokat, az lopásnak minősül. Ha erdőjárás közben tehát agancsot találunk, a legjobb, ha ott hagyjuk, ahol van, esetleg még annyit megtehetünk, hogy értesítjük a vadászatra jogosultat.

A legnagyobb probléma azonban talán nem is az, hogy egy-két fejdíszt elvisznek az erdőből, hanem az, hogy vannak, akik üzletszerűen gyűjtik az agancsokat. Ők hatalmas kárt okozhatnak az állományban, mert a trófea reményében űzik a szarvasokat. Sűrű növényzettel benőtt területre terelik az állatokat, hogy fejdíszük az ágakba akadva gyorsabban lehulljon – pontosabban sok esetben a fejdísz így az agancstővel együtt letörik, ami maradandó sérüléshez, vagy akár az állat elpusztulásához vezethet.

A hajtás miatt megzavart állatok új területet keresnek maguknak, az erdő olyan részein is táplálkoznak, ahol egyébként nem fordulnának meg, így több kárt okoznak. A fővadász arra is figyelmeztetett, hogy az ijedt szarvasok kirohanhatnak az utakra, ezzel megnőhet a vadbalesetek száma. Az illegális gyűjtőkkel szemben nehéz fellépni, a szakemberek azt tanácsolják, ha látjuk, hogy valaki elviszi az agancsot az erdőből, akkor azt azonnal jelentsük a rendőrségnek vagy a vadászatra jogosult társaságnak. A területen megforduló személyek ellenőrzésére egyébként a hivatásos vadásznak is joga van.

Értékes információk forrása lehet

Azért is jó, ha a vadgazdálkodó szemrevételezheti az agancsokat, mert azok remek információforrásként szolgálnak. Képet adnak az állomány létszámáról, kondíciójáról, fő mozgási irányáról, de korbecslésre is alkalmasak. Éppen ezért fontos, hogy ne háborgassuk az állatokat ebben az időszakban. A vad élőhelyének indokolatlan megzavarását egyébként a törvény is tiltja, így az agancshullajtás idején sok helyen erdőlátogatási korlátozásokat vezetnek be.