Bugarszki: nincs 500 milliós veszteség a mohácsi cégnél

A szóban forgó írások visszatérő állítása, hogy az MVR NKft. nem építőipari cég, és ezért is felelőtlenség volt belevágnia az egykori Temaforg gyár átépítésébe.

- Az MVR városszerte folyamatosan végzett nagy léptékű építőipari munkákat. Aki erre bizonyosságot akar, keresse fel az Adria üzletházat, csodálja meg a sétáló utca elején a „Merkúr házat„, a Szekeres cukrászda épületet, térjen be az ipari park Inkubátorházába, vagy éppen a „gödör” helyén épült impozáns épülettömbbe – vágott a közepébe M. Bugarszki Norbert, aki hozzátette, a közelmúltban az Újváros rehabilitációját, a Pándy Kálmán Otthon és többek között a Rendelőintézet felújítását is a cég végezte.

A társaság vezetője szerint éppen ez az építőipari tevékenység, pontosabban az abból származó nyereség ellensúlyozta a társaság egyéb ágazatainak veszteségét. Hiszen a kompjegyek, pontosabban a bérletek árát, a szociális bérlakások bérleti díjait és az inert lerakóban az átvételi árakat Mohács városa folyamatosan alacsony szinten tartja. Éppen azért, hogy a város lakossága ezen szolgáltatásokat minél kedvezőbb áron tudja igénybe venni.

- A matek viszont egyszerű: ha a piaci árakat alulmúlják az egyes üzletágak bevételei, akkor veszteség keletkezik. És ezt a veszteséget termelte ki a társaság az építőipari tevékenységéből – szögezte le M. Bugarszki Norbert.

- Mi történt akkor tavaly? Mi volt a gond az úgynevezett „Tema„ beruházással?

- Sajnos ugyanaz, mint amit mindenki megtapasztal, aki manapság építkezik. Egyfelől nem új épületet kellett építeni, hanem egy meglévő, leromlott gyárépületet átalakítani. S mint minden ilyen átalakítás, ez a beruházás is rejtett előre nem látható műszaki problémákat. Az építőanyagok ára meredeken emelkedett, a minimálbér összege folyamatosan nőtt, s ennek okán a kivitelezés költségei is egyre magasabbak és magasabbak lettek Mivel a társaságnak már csak szerény saját építőipari kapacitása van, a mestereket ugyanúgy a „piacról” kell beszereznie, mint bárkinek, aki ma építkezésre adja a fejét. Mindebben viszont kódolva van az építkezés csúszása és a költségeinek emelkedése.

- Ezek azok a tények, amelyek azt eredményezték, hogy a beruházás veszteségesbe fordult. Nem kellett hozzá mesés prémiumokat, Föld körüli utakat, vagy álomfizetéseket kifizetni. A beruházás elhúzódása mínuszba fordította a várt eredményt.

- És akkor végül mennyi lett az annyi?

- Azt, hogy mennyi, nem tudni pontosan. Év elején 97 millió forinttal terveztek, de a törekvés az, hogy ennél szerényebb legyen a vége – fogalmazott az ügyvezető. – Azoknak, akik egy folyamatban lévő beruházásnak előre tudni vélik a pontos eredményét, nyilván jóstehetségük vagy kristálygömbjük van. Mindenesetre az nettó riogatás, választási kampányfogás, hogy a 97 milliós „tervezett„ veszteséget 500 milliósra kerekítik, s ezzel megvezetik a város lakosságát. Egyébként értjük, világos, mi ezzel a céljuk: a város, a város intézményrendszerének, saját tulajdonú társaságának lejáratása. Annak bizonygatása, hogy Mohácson minden rossz.

Képünk illusztráció, az egykori Selyemgyárnál készült.