Pajzán versekkel gúnyolták ki a vénlányokat és vénfiúkat

A farsang Magyarországon és Európában egyaránt a vízkereszt vagy másképpen Három-királyok napjától hamvazószerdáig terjedő időszak. A kezdete pontosan meghatározható, január hatodikával indult, a vége azonban a nagyböjt első napjától függően változik. A farsang lehetőséget adott a legkülönbözőbb szórakozásokra.

Nemcsak a fiatalok használták ki a farsang felszabadultabbá vált légkörét, hanem a felnőttek is. Ez az időszak jó alkalom volt egymás meglátogatására, pincézésre, disznótorokra, lakodalmakra, mulatozásra, maszkabálra. Baranyában a busójárás mellett több farsangi hagyományt tartottak, közölte lapunkkal Burján István a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője. Az egyik, ami Mozsgón is tovább él, a kakasütés volt.

– Drávaszögben Kopácson a legények a legszebb kakast kölcsön kérték, és azt a nagy kocsma udvarában a fagyos földbe beleásták, úgy hogy kimaradjon a kakas feje – mondta a kakasütésről Burján István. – A kakast körbe állták, és indult a próbatétel. Egy-egy legénynek bekötötték szalaggal a szemét, kezébe adtak egy furkósbotot, megpörgették és a legénynek ilyenkor hármat kellett suhintania, hogy a kakas fejét eltalálja. Addig ment a játék míg valaki eltalálta, ő lett egy napra a király. Ő evett először a kakaspörköltből, ő vihette először táncba a menyecskéket a bálon.

A másik szintén baranyai hagyomány a varrók időszaka volt. A fiatalabb leányzók, idősebbek összejöttek egy-egy háznál kézimunkázni. A legények kifigyelték ezt. Egy öreg cserépedényt, fazekat megtöltöttek korommal, hamuval és bedobták a ház kapuján. A nagy csörömpölésre kirohantak a lányok. Összegyűjtötték a cserepet, ebből jósolták meg, hogy mennyi gyereke lesz a lánynak. A legények közben figyelték, hogyan söprögetnek, ebből látták, hogy milyen serény, érdemes lesz-e megkérni a kezét. Farsang utolsó napján, éjfélkor leállt a zene, véget ért a mulatozás, a tánc és kezdetét vette a böjti időszak. Az asztalra feltették a bőgőt, leterítették, ezt nevezték bőgőtemetésnek.

Fordított lakodalmat tartottak

– A sváboknál máig élő szép népi hagyomány az ilyenkor megélt fordított világ. Farsangkor lakodalmat ültek, a férfi női ruhát vett, a nő fordítva, férfi ruhát öltött. Ezt nevezték fordított lakodalomnak. Kicsúfolták egymást, azokat a házakat, ahol nem ment férjhez a leány. Pajzán szöveget mondtak, például, a tuskót húznám meg, mint ezt a lányt – mondta mosolyogva Burján István főmuzeológus. – Korábban a falvakban a fiatalok nem sétálhattak kéz a kézben, mint manapság. A férj is karon fogta a feleségét, úgy sétáltak a faluban, és a menyecskék és legények csak a farsangi bálon találkozhattak egymással. Nem volt olyan, hogy egyedül sétálgattak, ezt a rögöt a falu népe szájára is vette volna – tette hozzá a baranyai néprajzkutató.