2020.01.18. 15:15
Az őszi vetésekben is okozhatnak gondot a nagy hőingadozások
Az ősszel elvetett magok jól bírják a nagy hidegeket, ám a nagyobb hőingadozások megviselhetik a növényeket. A karácsonykor tapasztalt enyhe idő remélhetőleg nem tér vissza tavaszig, sőt a gazdálkodók inkább a hótakaróban reménykednek.
Hajdúböszörmény, 2017. április 18. 20 centiméteres tõtávolságra vetett kukorica a Fenyves dûlõben. Botos Antal vállalkozó elsõként Török Imre és Kathi Imre gazdálkodók földjén pneumatikus, szemenkénti vetõgéppel és GPS vezérlésû traktorral kezdett a munkához. Ezek az eszközök 2 centiméteres pontossággal juttatják földbe a csávázott vetõmagot. Az ország egyik legnagyobb kukoticatermõ megyéjében, Hajdú Biharban megkezdõdött a kukorica vetése. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Forrás: MTI / MTVA / Bizományosi
Fotó: Oláh Tibor
Megviseli a nagy hőingadozás a növényeket, hogy mennyire tett vagy tesz kárt a vetésekben, azt majd tavasszal fogják meglátni a gazdák – mondta kérdésünkre Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara baranyai elnöke.
Az őszi vetések jól sikerültek, a növények jó kondícióban vannak, az időjárás ezúttal nem nehezítette meg a munkákat, a pocok viszont sok gondot okozott ősszel. A megyei elnök elmondta, sajnos volt olyan gazdálkodó, akinek kétszer kellett elvégeznie a pocokvédelmet. Ahol forgatás nélküli talajművelést végeznek, ott nagyobb az esély a pocok elterjedésére. Köztudott, hogy a rágcsáló válogatás nélkül sajnos szinte minden növényi anyagot megeszik, magvak, füvek, gyökerek, bogyók, gyümölcsök teszik ki a tápláléka nagy részét. Lekérgezi a fiatal fákat, a kukoricacsövön felfutva kirágja a szemet. Télen a betárolt terményt is károsíthatja.
Ami az időjárást illeti, a hótakaró megvédhetné az őszi vetéseket, azután pedig a csapadék olvadáskor szépen lassan tudna beszivárogni a talajba, megfelelő nedvességet adva a növénynek. A nagyon enyhe időjárás a téli hónapokban felboríthatja a növény egészséges fejlődését, de ilyenkor még nem tudni, mekkora károkat okoz a hőingadozás. Tavasszal szükség lehet a hengerelésre, mert a fagy és a meleg váltakozása elszakíthatja a növényeket a talajtól.
A gazdálkodók ezekben a hónapokban sem tétlenkednek: az egyik szemük a földön van, másik jelenleg a papírmunkán. Itt az ideje ugyanis a számvetésnek, amiből kiderül, hogy kinek hogy alakult az év, emellett megtervezik, hogy mekkora területen mit vetnek majd tavasszal. Baranyában ezen kívül elég nagy területet érintenek a nitrátérzékeny területek, a nitrátjelentéssel is ezekben a hónapokban kell foglalkozniuk a gazdálkodóknak.
Törpítő vírus ellen kellett védekezni
Növényvédelmi szempontból az idén nagyobb gondot jelentett a törpítő vírus, valamint a sárga mozaikvírus, a védekezést ugyanakkor mindenhol elvégezték a gazdálkodók. Az előbbi esetében a korai vetés is okozhat problémákat, hiszen a vírust hordozhatják a rovarok, bogarak, ugyanakkor fertőzött lehet már a vetőmag is.
Mindkét vírus megjelenése jelentős terméscsökkenést okozhat az árpán és a búzán. A NAK megyei elnöke elmondta, a gazdálkodóknak éppen ezért javasolják, hogy fémzárolt vetőmagot vásároljanak, azok ugyanis bevizsgáltak és nem fordulhat elő a fertőzés rajtuk. A repcét szerencsére nem támadják ezek a kórokozók, a növények jó állapotban vannak, de mindenhová jól jönne a védelmet nyújtó hótakaró.
A téli hónapokban egyébként a gazdáknak lehetőségük van a különböző rendezvényeken megismerkedni az új vetőmagokkal, új eljárásokkal, illetve a tervezés és adatszolgáltatás kapcsán is sok segítséget kaphatnak a különböző fórumokon.
