Új kutatóközpontot avattak az egyetemen: a dunai szakasz világörökségi helyszín lehet

A pécsi egyetemen átadott Corpus limitum imperii Romani (CLIR) Nemzetközi Akadémiai Kutatóközpont a Miniszterelnökség, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága (PAB) és a Pécsi Tudományegyetem együttműködésében jött létre. Ám ahhoz, hogy a kutatóközpont előzményeit megismerhessük vissza kell tekintenünk.

Mint ahogy a keddi rendezvényen dr. Lénárd László, az MTA PAB elnöke ismertette, a Pécsi Tudományegyetem dr. Visy Zsolt egyetemi tanár vezetésével 1987–2004. között megalapította a régészet szakot és a Régészeti Szemináriumot, végül pedig a Régészet Tanszéket, ami a hazai római kutatások nemzetközileg is elismert központjává nőtte ki magát.

Visy Zsolt professzor, miniszteri biztos a kutatási program kezdetéről beszélt. Mint ismert, a pécsi légirégészeti tevékenység 1994-től működött, 2011-ben a francia Union Académique Internationale elfogadta az MTA PAB által támogatott javaslatát, és a CLIR nemzetközi limes-kutatási programot bejegyezte kutatási programjainak sorába. A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal.

A projekt mostanra olyan szintre fejlődött, amely indokolttá tette a CLIR Nemzetközi Akadémiai Kutatóközpont létrehozását, ami a hazai limes-világörökségi nevezésben szereplő 98 részhelyszín elvárt, kötelező kutatását is szolgálja. A kutatóközpont feladata elsősorban a Római Birodalom Határai – a Dunai Limes UNESCO várományos világörökségi helyszín lelőhelyeinek kutatása és ennek koordinálása.

– Az UNESCO világörökségi cím reményében jelenleg is számos kutatás és fejlesztés zajlik. A döntés, hogy világörökségi helyszín lehet-e a körülbelül ezer kilométeres Dunai Limes szakasz június végén fog eldőlni – mondta Visy.

A köszöntők, ünnepi beszédek után Visy Zsolt Lénárd László és Miseta Attila rektor adta át szimbolikusan a kutatóközpontot Farkas István Gergőnek, a CLIR Kutatóközpont vezetőjének és munkatársainak.