Ép fákat vágtak ki a napokban a Tettyén

Olvasónk jelezte, hogy több fát kivágtak a napokban a Tettyén. Véleménye szerint a fák egészségesek voltak, ezért nem érti, miért kellett kivágni azokat. Kiderült, a kérdéses fák bálványfák voltak. Egy korábbi kormányrendelet a fajt az inváziós fafajú fásszárú növények közé sorolta, és egy helyi rendelet pedig előírta az ingatlantulajdonosok számára ezek irtását, terjedésük vegyszeres módszerrel történő visszaszorítását.

– A BIOKOM Nonprofit Kft. évek óta részt vesz ezen faj egyedeinek visszaszorításával foglalkozó programokban – mondta el lapunknak Nagy Ervin, a város főkertésze. – Az intézkedés oka, hogy ezen fajok komoly fenyegetést jelentenek a város körüli, természetközeli erdőállományokra, városon belül pedig az épített környezetre, erős szaporodóképességükkel.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a kivágott fákat pótolják-e. A városi főkertész elmondta, hogy a legtöbb helyen nincs szükség pótlásra, tekintettel arra, hogy olyan helyen nőttek fel a fák, ahol a közművek védőtávolságai, közlekedési űrszelvények miatt nem is szabadott volna. Azokon a helyeken – ide tartozik a Tettye is – ahol van lehetőség a fák pótlására, a Városi Csemetekert őshonos növényanyagával végzik el a pótlást. A bálványfák terjeszkedése egyébként városszerte tetten érhető. Felmérésük folyamatosan zajlik, párhuzamosan a visszaszorításukat célzó programokkal. Idén városszerte mintegy 250 bálványfát és 240 négyzetméter sarjtelepet kezeltek.

Azt is megtudtuk, hogy a város faállománya mintegy 40 ezer egyedből áll, melynek legnagyobb része hárs és juhar különböző fajai, de jelentős számban vannak jelen a különböző kőrisek, platánok, és vadgesztenyék is.

A parkfenntartási munkák során üzemeltetési okoknál fogva – kiszáradás, kidőlés, balesetveszélyessé válik egy-egy példány, gyomosítás –, mintegy 450–500 fát vágnak ki. Ezzel szemben a telepített egyedek száma már évek óta meghaladja minden évben az ezer darabot, telepített cserjék tekintetében pedig átlagosan közelíti a háromezret.

Gyorsan szaporodik a bálványfa, a fagyot is jól tűri

A bálványfának Kelet-Ázsiától dél felé haladva Észak-Ausztráliáig találhatók meg őshonos fajai. A 18. század közepén honosították meg Európában, elsőként Franciaországba telepítették be. Magyarországra a 19. században hurcolták be. A bálványfa Közép-Európa egyik legveszélyesebb invazív faja. Éghajlatunkon közel nyolcvan évig él, származási helyén ennek kétszeresét is megéri. Nagyon gyorsan szaporodik, egy év alatt akár 200–300 négyzetméteres területet is elfoglalhatnak új hajtásai. Sűrű és magas lombja elfogja a fényt az alacsonyabb, honos növényzettől. Ennek következtében a bálványfa körül rövid időn belül megritkul az őshonos növénytakaró. A fagy sem árt neki.