Engedélyeztetni kell az ásott és a fúrt kutakat is

A vízgazdálkodásról szóló 1995-ös törvény legutolsó módosítása idén január elsején lépett hatályba. Olvasóink elmondása alapján sokan nincsenek tisztában azzal, mi a teendőjük most ezzel kapcsolatban. A települések jegyzői megpróbálnak segíteni a tisztánlátásban, például Szigetvár vagy Szentlőrinc esetében a város honlapján közleményben tájékoztatta az önkormányzati hivatal vezetője a lakosságot a fejleményekről.

A törvénymódosítás értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a tulajdonos, aki a 2018. január elsejét megelőzően létesített kutat, ha a vízjogi engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és persze az engedély megadásának feltételei fennállnak. A téves információáramlás elkerülése végett fontos tudni, hogy az engedélyezési eljárás minden olyan kútra vonatkozik – legyen az ásott vagy fúrt – melyet engedély nélkül létesítettek.

Mivel a törvény nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek engedélyezési feladatai megoszlanak a területileg illetékes megfelelő hatáskörrel rendelkező jegyző, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.

Többek között azok a kutak tartoznak jegyzői hatáskörbe, melyeknél a létesítmény nem érint karszt- vagy rétegvizet, az éves vízkitermelése 500 m³, épülettel rendelkező ingatlanon található, a kérelmező magánszemély és a kút házi ivóvízigényt és/vagy háztartási igényeket elégít ki. Amennyiben ezek közül bármelyik feltétel nem teljesül, akkor a jegyző helyett a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik az eljárás.

A bejelentés elmaradása bírságot vonhat maga után, mely az engedéllyel nem rendelkező létesítmény értékének 80 százalékáig, az engedély nélküli vízhasználat vagy vízimunka esetén egymillió forintig terjedhet, de a természetes személyre kiszabott bírság nem haladhatja meg a 300 ezer forintot.

Meghosszabbodhat a bejelentési idő

A kutak tulajdonosai nyáron még reménykedhettek, hogy az engedélyeztetési kötelezettséget eltörlik, mert az országgyűlés júliusban megszavazta a vízgazdálkodási törvény módosítását, ami szerint nem kellett volna engedélyeztetni a nyolcvan méternél sekélyebb kutakat. A módosítást azonban elutasította az alkotmánybíróság. Még nem szállt el minden remény, új fejlemény ebben az ügyben, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezte a határidő meghosszabbítását. A kamara hivatalos oldalán november 10-én megjelent közlemény szerint a NAK által kezdeményezett törvénymódosító javaslatban az ez év végi határidő 2020. december 31-ig való meghosszabbítása szerepel, a javaslat az országgyűlés előtt van.