Tuzson Bence: az állam feladata, hogy a polgárokat szolgálja

– 2010-ben a bürokrácia csökkentését tűzte ki célul a kormány, hogy látja, mennyit haladtak előre ebben az eltelt évek alatt?

– Az optimális állapot, ha egyáltalán nincs szükség ügyintézésre, ha pedig mégis, akkor gördülékenyen és minél egyszerűbben menjen. A legjobb, ha arra, hogy egyáltalán volt ilyen, másnap már nem is emlékszünk, mert ha igen, akkor nem ment simán a dolog. Véleményem szerint a közigazgatásban végrehajtott átszervezéseknek köszönhetően, a kormányablakok kialakításával jelentősen több jó tapasztalatot szerezhettek az emberek. Gondolok például arra, hogy korábban több hivatalba is mentek az ügyfelek azért, hogy egyetlen ügynek a végére járjanak. Ez most már nincs így, a kormányablakokban egy helyen 2200 ügytípus intézhető el, nagyon sok ráadásul ingyenesen. Lényeges az is, hogy komfortos környezetben tehetik mindezt. Ezt a célt szolgálta a Mohácsi Járási Hivatal most befejeződött felújítása is.

– 2200 ügytípust említett, ez még mindig elképesztően soknak tűnik.

– Egyetértünk, valóban rengeteg. Éppen ezért azt a célt tűztük ki, hogy tovább egyszerűsítsük az ügyintézést, sőt, az ügyek egy részét teljesen megszüntessük. Számos olyan nyilvántartást vezet például az állam, amelyekre valójában semmi szükség. Megvizsgáljuk, hogy ezeket miképp lehet kivezetni a rendszerből, hamarosan elkészül az erre vonatkozó javaslatcsomagunk.

– Az ügyintézésben – mint az élet szinte minden terültén – a következő szint a digitalizáció lehet.

– Igen, a világ változik, s nekünk is lépést kell tartanunk vele. A legifjabb generáció már egész más elvárásokat támaszt a kommunikációs csatornákkal kapcsolatban, mint azt megszoktuk. Erre kell felkészülnünk, méghozzá mielőbb. Azt szeretnénk elérni, hogy az ügyintézések jelentős részében a hivatalba se kelljen elmenniük az embereknek. Példának okáért, ha elkészül egy adásvételi szerződés, az irat elektronikusan kerüljön át az ügyintézőhöz, és az ügyfél legfeljebb csak egy telefonos üzenetet kapjon az ügymenet lezárulásáról, a tulajdonjog bejegyzéséről.

– A közszolgálatban dolgozók bére még mindig jóval szerényebb a piaci szférában dolgozókénál. Meddig tartható fent így a rendszer, nem tartanak attól, hogy a versenyszféra elszipkázza a legjobb szakembereiket?

– A kormány már bejelentette a béremelés szándékát: az egészségügyben dolgozók, a pedagógusok, a rendvédelmi dolgozók, a katonák, a szociális munkások béremelése után a központi közigazgatásban dolgozók következnek. Be szeretnénk vezetni a rugalmasabb teljesítményértékelést, és a jó munkáért versenyképes béreket szeretnénk kínálni. Egy másik fontos célkitűzésünk a közösségépítés. Annak idején majdnem hatvan különböző szervezetből jöttek létre a mai kormányhivatalok, komoly kihívás, hogy egy csapatot kovácsoljunk az ott dolgozókból. Fontos, hogy a kollégák jól érezzék magukat, mert akkor jól is teljesítenek és az ügyfeleket is jobban tudják kiszolgálni.

– Megkerülhetetlen a kérdés, együtt járhat-e mindez létszámcsökkentéssel?

– Ezzel kapcsolatban egyelőre semmilyen döntés nem született, az viszont tény, a célunk az, hogy az állam csak annyit költsön magára és csak annyian dolgozzanak a közigazgatásban, ahány emberre tényleg szükség van. Első lépésben áttekintjük, mi a kiinduló helyzet, hány kormánytisztviselő, állami tisztviselő dolgozik most és mekkora létszám szükséges a kormányzati, minisztériumi feladatok elvégzéséhez. Vagyis a kérdésre a rövid válasz: egy ésszerű karcsúsítást elképzelhetőnek tartok, amennyiben ez a hatékonyabb, ügyfélközpontú államigazgatást szolgálja.