A pécsi egyetem nemzetközi hírét fejleszti immár negyedszázada

– A Földgömb folyóiratban meglepő dolgokat ír a kínaiak afrikai szerepvállalásáról. Mi ez, újragyarmatosítás?

–Pillanatnyilag 2 millió kínai él Afrika-szerte, és a számuk exponenciálisan növekszik az ezredforduló óta. Nem gyarmatosítanak, hanem jó piacot és üzletet látnak afrikai terepen.

– Ha már visszamentünk húsz évet az időben, önt Baranyában onnan ismerik a legtöbben, hogy egykor az egyetemi hallgatók nemzetközi találkozóját, az ICWiP rendezvényeket meghonosította és szuper koncertekkel turbózta fel. Mondhatni mintát teremtett a Pécsi Egyetemi Napokhoz.

– Sokan mondják, a Goran Bregovic koncertünk az utóbbi évtizedek egyik legjobb rendezvénye volt Pécsett. Megjegyzem, mi komolyan gondoltuk azt is, hogy a U2-t idehozzuk a pogányi reptérre. Igazolhatóan leveleztünk a menedzsmenttel és csak annyit erről utólag, hogy minimum 2 millió eurót terveztünk fellépési díjnak. Mindemellett úgy gondolom, rentábilis lett volna a buli.

– Mit csinál az egyetem külügyi igazgatója?

– Szerte a világban pozícionáljuk az egyetemet, erősítjük a nemzetközi láthatóságát. Pár esztendeje például kaptunk egy célszámot, hogy a PTE-n tanuló külföldiek 2020-ig legalább ötezren legyenek. Nos, már négyezer fölött járunk, vagyis jó az irány. Ha pedig toplistát kellene készíteni a küldő országokból, akkor Németország, Irán, Norvégia és Kína a sorrend. Kimondottan jó a hírünk ugyanakkor a Kárpát-medence határon túli magyarlakta területein, míg a „feltörekvő újak” közül Laoszt és a közép-ázsiai országokat emelném ki.

– Korábban úgy fogalmazott, az egyetemnek és a városnak közelebb kell egymáshoz kerülnie. Hogy áll most a kapcsolat?

– Szerintem az új egyetemvezetéssel új fázis kezdődhet és 50 százalék feletti lehet ez a szám. Van tehát min dolgozni.

– Politikatudomány, Afrika-kutatás, PTE külügyi teendők. Hogy lehet egy ilyen feszes napirendben lazítani?

– Időnként a feleségemmel és két fiunkkal biciklire pattanunk, és természetvédelmi területeken kerékpározunk a régióban, a Zselictől Béda-Karapancsáig. Családilag rákaptunk továbbá a via ferrata túrás sziklamászásra is, személyi levezetésként pedig futni járok.

– Mire a legbüszkébb a pécsi életéből?

– Pesti srácként kerültem ide, de már negyedszázadot töltöttem el a PTE-n és eközben minden tekintetben pécsivé váltam. Kivettem a részem a Kulturális Főváros cím elnyerésében, az Afrikanisztikát pedig azért emelném ki, mert egyedülálló szervező és publikációs centrumot sikerült létrehoznunk és ritka kivételként vidékről mozgatjuk az országos hálózatot.

Az ICWiP után

Dr. Tarrósy István 1973-ban született Budapesten. Elsőként a PTE TTK-n fizika szakon diplomázott, később Anglisztika és angol nyelvtanári képesítéseket is szerzett, valamint politikatudományi specializációt hallgatott. Utóbbiból ledoktorált, habilitált. Az ICWiP-et 15 éven át irányította, 2010-től nyári egyetemeket szervez. A PTE BTK-n a Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok tanszéken tanít, az egyetem külügyi igazgatója. Felesége, Emőke biofizikus, a PTE ÁOK-on dolgozik. Két fiuk van, Iván 11, Áron 13 esztendős, a Deák Ferenc Gimnáziumban tanulnak.