Megérte jelelni: manapság már a bőség zavarával küzdhetnek a kisgyerekes szülők

Első gyermekes szülőként a bőség zavarában érezhetjük magunkat, ha belépünk a közösségi oldal babás csoportjaiba. Itt aztán elénk tárulnak a szakkörök, délelőtti, délutáni elfoglaltságok. Sokan már a kicsi születése előtt tájékozódnak a kisgyermekes tanfolyamokról, foglalkozásokról. 

Ma már a vármegyeszékhelyen, de több baranyai városban is van úszásoktatás, babamasszázs, mondókázós-zenés alkalmak, a nagyobbaknak legószakkör, kézműves- vagy sportfoglalkozások. Nehéz megtartani az egyensúlyt abban, hogy az anyuka/apuka és a baba járjon is valami fejlesztő tanfolyamra, de legyenek nyugalomban otthon is, és legalább napi egy alkalommal a friss levegőre is jusson ki a kicsi. 
A babajelbeszéd-tanfolyamot – ugyan mi nem jártunk –, ám én is hasznosnak tartom. Van olyan ismerősünk, akinek a kislánya tanult babajelbeszédet, és nagyon dicsérik. Elmesélt az anyuka egy történetet, amikor a pici egymás után több alkalommal is a félelmet jelelte. Először nem értették, hogy mit szeretne vele a kislány, aztán rájöttek. A társasház másik lakásában éppen felújítás volt, fúrtak, emiatt ijedhetett meg a gyermek. De olyanra is volt példa, hogy a szülei felé a szeretetet jelelte a kislány, ez igazán megható pillanat volt, elmondani ugyanis még nem tudta volna érzéseit. 
Aztán miután megtanult beszélni, szépen lassan elhagyta a jelelést, de egy-két helyzetben a mai napig előjönnek a tanfolyamon tanultak. Megérte tehát a befektetett pénz és idő.