Felmerül a kérdés: biztos ez kellett a városnak?

Úszunk – az adósságban, ők meg a boldogságban. Mindez persze érhető, hiszen ahogy a több százmilliós vagyonával hencegő jelenlegi polgármester, Péterffy Attila is elmondta, „van pénze”. És már azoknak is van, akiket sikerült maga köré gyűjtenie. Van ugyanis egy pénzügyileg ebben a ciklusban rendkívül sikeres, belsős kör, aminek tagjainak elég volt látványosan úgy tenni, mintha valamin nagyon dolgoznának, és máris csippant a telefon és érkezett az utalás. Lett is pénzük.

Százmilliók mentek el ügyvédekre, tanácsadókra, vagy olyan biztosokra, akiket úgy dotáltak, hogy a „munkájuk” eredményét nagyítóval lehet keresni, már ha egyáltalán munkának lehet azt nevezni, amiről például csak pár oldalon tudott beszámolni az egyik delikvens. Bár az MSZP–DK-s propaganda alapján ennél jobb városvezetése nem is lehetne Pécsnek, nemrég tőlük rekordfizetést kapó, az elmúlt években közel 150 millióba kerülő vagyonhasznosítós vezérigazgató is fogta a kalapját és odébb állt. De ott hagyta már őket a buszvezér, a vízművezér, kirúgták a saját a kultúrvezérüket, lelépett az „innovációs” biztosuk, a polgármesteri hivatalban nyomozók járnak és az ingatlanbizniszeik iránt is érdeklődnek a rendőrök.
A balos házi propaganda alapján tehát ez a pécsieknek állítólag lehető legjobb városvezetés még összehordott egy 17 milliárdos adóssághegyet, amit majd lehet elhordani. Akkor persze, amikor már ők messze járnak. De most még azért kérnek 100 milliót, hogy még legyen pénzük.