Hiába értünk haza, ha nem tudunk megállni a lakás közelében

Cz. E.

Van egy jelenség a világon, amit úgy hívunk, hogy parkolási stressz. Ez az USA-ban az 1920-as, 1930-as években alakult ki, hazánkban pedig az 1970-es években az autóval rendelkezők számának növekedése miatt, ami közlekedési gondokat, köztük parkolási problémákat eredményezett.
Valljuk be, az autós közlekedés kényelmét be tudja árnyékolni az, hogy amikor elérünk célunkhoz, akkor derül ki, hogy nincs hely, és csak jóval messzebb tudunk helyet találni autónknak.

De olyan is gyakran előfordul, hogy nem hiszünk a szemünknek, mert olyan szűken állnak a járművek, hogy nincs az a vékony ember, aki ki tudna szállni azon a hajszálvékony résen, ami a kettő között keletkezett. És biztos, hogy kiparkoláskor itt meg fog történni minden sofőr egyik nagy rémálma, a meghúzás. Nem egy ilyen példát fel tudnak hozni Pécs kertvárosi részének lakosai. A legrosszabb ilyenkor pedig az, hogy egy cetli sincs, amelyen a problémát okozó autós elérhetőségei szerepelnének.

Mindannyian tudjuk, hogy a bajok jönnek-mennek, és Pécsre most megérkezett, vagyis igazából egyre nagyobb lett a parkolási gond a Kertvárosban.
Hiába adtak át több mint harminc helyet nemrég a területen, ez úgy tűnik, nem elég. De mi lehet a megoldás? Parkolóház? Zöldterület átépítése? Van egyáltalán jó megoldás?