Alsómocsolád felismerte a lehetőségeit és munkához is láttak

Az elmúlt közel három évtized alatt Alsómocsolád a szerep nélküli települések sorából – európai mérce szerint is – a példaértékű települések sorába lépett. 2009-ben elnyerte az Ifjúságbarát Önkormányzat és az Idősbarát Önkormányzat díjat és a „Magyarországi Falumegújítási Díj 2009.” első helyezését. Azóta is tucatnyi hazai és nemzetközi díjat kapott, különféle fejlesztési tevékenységeiért. De hogy a fejlődést egészben láthassuk, meg kell ismernünk a kezdeteket is.

Az önkormányzat számba véve értékeit, felmérve adottságait és lehetőségeit, a ’90-es évek közepén komplex településfejlesztésbe kezdett.

Jelentős intézmény-hálózatot hozott létre. Van itt Faluház, Ifjúsági Szálláshely 84 férőhellyel, Interaktív Tárház (az erdei iskola oktatóközpontja), ami a játszva és szórakozva tanulás színtere. Több mint tíz éve fogadja lakóit az Őszi Fény Idősek Otthona, melynek jó híre megyehatáron túl is ismert. Működik itt háromszáz adagos konyha, található itt Konferencia Központ, Szolgáltatóház, Egészségház, Planetárium és repülőgépszimulátor, Ifjúsági Információs Pont, Erdei tornapálya, Tanösvény és kiránduló-központ, többfunkciós Fesztiváltér, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A település életét jelentős számú civil közösség színesíti és teszi pezsgővé.A község a maga útját járja. Dicső László polgármester így fogalmaz: „Amikor az önkormányzat elhatározta, hogy fejleszti a települést, tudtuk, hogy nem lesz könnyű. Úgy gondoltuk, ahogy Hannibál is régen, mikor nekiindult az Alpoknak és azt mondta: „Vagy találunk ott utat, vagy építünk egyet.” Mi építettünk.

A következetes és kitartó munka eredményei 2006-tól kezdtek látványosan is testet ölteni. 2006-ban például négy jelentős beruházás valósult meg, így elmondható, hogy ebben az évben a község minden egyes lakójára több mint egymillió forint értékű fejlesztés jutott.

Alsómocsolád első helyezettként 2010-ben részt vehetett az Európai Vidékfejlesztési és Falumegújítási Munkaközösség által rendszeresen meghirdetendő európai falvak versenyében. A versenyben 30 európai településsel kellett megméretnie magát; a II. kategóriában – ahol a komplex fejlesztési tevékenységet értékelték – első helyezettként kapta meg „A kiemelkedő minőségű, fenntartható, komplex, a kiírás szerinti mottónak megfelelő falufejlesztésért” az Európai Falumegújítási díjat.

– Manapság a kistelepülések felemelkedési kilátásai egyre rosszabbak – mondja a polgármester – A több mint ezer, ötszáz lélekszám alatti magyar település jelentős része a szerep nélkülivé válás felé sodródik, vagy már a megmaradásért küzd. Ezt a folyamatot sürgősen meg kell állítani, mert a kistelepülések eltűnésével a nemzet jelentős értékei vesznek el. A kistelepülések nem skanzenbe való látványosságok, hanem élő organizmusok, funkciót, társadalmi és gazdasági súlyt kell adni a kistelepüléseknek is, hogy versenyképes választ adhassanak a kor kihívásaira. A kistelepülések nem akarnak eltűnni Magyarország térképéről. Meglevő értékeikhez újakat akarnak teremteni – tette hozzá.

A település meghatározó értéke a pozitív gondolkodás, mely nemcsak az önkormányzatot, de segítőit is jellemzi. Az önkormányzat nagyra értékeli az új iránti fogékonyságot, az együttműködési készséget, a fejlődés iránti elkötelezettséget, a jövőorientáltságot, s ezzel együtt a tradíciók tiszteletét és a továbbfejlesztésük iránti igényt. Alsómocsoládot az elmúlt évek során felhalmozott szellemi tőke tette sikeressé. Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy az ott lakók életébe beépüljenek az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését, környezetük megóvását célzó, tudatos magatartásformák. Számos olyan programot indított, mely célcsoport-specifikus módszerekkel ismerteti meg az egészségtudatos életmód alapjait a résztvevőkkel. A jelenleg folyó Kor-profil program mottója: Emberközpontú minőségi élet mindenkor, minden generációnak. A tudatos és rendszeres közösségfejlesztő munkának köszönhetően az állampolgári részvétel nem merül ki a település közügyeiben való aktivitásban. Lakossági kezdeményezésre, a társadalmi szerepvállalások színes palettája alakult ki, melyet a településen működő civil szervezetek jól szemléltetnek. Vannak érdeklődési körök mentén szerveződött egyesületek, például a Foltvarró Klub, vagy az Alsómocsoládi Sport Egyesület, korosztályi érdekképviseletet ellátó szervezetek, mint a Demokratikus Alsómocsoládi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat, vagy az elszármazottaknak a gyökereket jelentő Alsómocsoládiak Baráti Köre.

Adok-veszek, Rigaccal fizetek – helyi fizetőeszközük is van

Az önkormányzat évek óta dolgozik a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésén. Saját erőből indított és működtet programokat, melyek célja az életminőség javítása, az egészséges életmód elterjesztése, a helyi gazdaság fejlesztése, a népességfogyás megállítása. A 2013. évben indult helyi gazdaságfejlesztési program a „Magunk Kenyerén” elnevezést viseli. A program célja a közösségi – elsősorban a helyi igényeket kiszolgáló – vállalkozások létrejöttének ösztönzése, s ezáltal a családok kiegészítő jövedelemhez juttatása, a helyi gazdaságok erősítése. A helyi kereskedelem és szolgáltatások igénybevételének megkönnyítésére a hivatalos fizetőeszközt helyettesítő, helyi fizetőeszközt vezetett be, ez a „Rigac”. Rigac­hoz egyrészt valamennyi alsómocsoládi lakóhelyű polgár évente több alkalommal alanyi jogon juthat hozzá, másrészt a helyben megtermelt áruit Rigacért adhatja el, és a helyi szolgáltatásokat Rigac­ért veheti igénybe.

Megmutatja a vidéki élet valódi értékeit

Alsómocsolád önkormányzata nagy hangsúlyt fektet a térségi együttműködésre. Kezdeményezésére jött létre a Magyar Európa Park Szövetség és a Hét Patak Gyöngye Natúrpark Egyesület. Ezenkívül Alsómocsolád állt élére annak az együttműködésnek is, mely Bikal, Mágocs, Mekényes, Nagyhajmás község önkormányzataival, gazdasági szereplőivel, intézményeivel és civil szervezeteivel jött létre 2014-ben, Észak Hegyháti Mikrotérségi Unió néven. Ezzel az elmúlt év során Magyarország első „Okos térségévé” váltak.

A kezdeményezés lényege a közreműködő települések közösségi erőforrásainak összekapcsolása az új információs, technológiai vívmányokkal. A cél a vidéki környezetben élőket felruházni azzal a tudással, melynek révén a fejlesztéseket és új technológiai vívmányokat valóban kezelni tudják. Olyan nyitott, együttműködő és befogadó közösséget hoznak létre, mely megmutatja a vidéki élet valódi értékeit és magasabb szinten újrateremti a vidéki életformát. Kényelmessé teszi a vidéki életet, időt, pénzt és feladatot spórol meg az ott élőknek, csökkenti a távolságokat, növeli a lehetőségeket és ésszerűbbé teszi a meglévő erőforrások felhasználást.

A folyamat persze korántsem fejeződött még be, Alsómocsolád önkormányzata ugyanis a 2019-es esztendőt ünnepi évvé nyilvánította, melynek keretében különböző rendezvényekkel, műalkotásokkal és a község történetét feldolgozó regény kiadásával emlékezett azokra a generációkra, akik évszázadokon át életben tartották a „lángot”. 2020-tól a munka folytatódik és a település a maga által épített „utat” járja tovább.

A település története

725 éve annak, hogy Alsómocsoládot „Mocholay” néven először említi egy oklevél úgy, mint a Veszprémi Apátság jobbágy faluját. A helynév a mocsár, lángocska, kenderáztató jelentésű szláv, horvát eredetű szóból keletkezett, és valószínűleg arra utal, hogy a falut mocsaras, lápos talaj határolta. Jóval ezt megelőzően is éltek itt emberek, erről az az időszámításunk előtti ezüstérem tanúskodik, melyet a XX. század első éveiben ki nem fordított egy eke.

A török időkben teljesen feldúlták és kifosztották, ám elmenekült lakói lassan visszatértek, és a jelenlegi helyen új falut építettek. A XVII. század végén szerbek lakták, de lakói között az évszázadok során voltak a magyarok mellett vallonok, szlávok, németek, olaszok is.

A XX. század elején a község még 855 lelket számlált. Lakóinak többsége mezőgazdasági munkát végzett a Sztankovánszky uradalomban. Munkaalkalmat ezen felül Kiss Mihály téglagyára jelentett. Szilárd burkolatú útja nem volt, földút kötötte össze a szomszédos falvakkal.

A község átélte a XX. század valamennyi borzalmát. A férfiak harcoltak az I. és II. világháborúban, majd 1948. május 18-án 30 német családot telepítettek ki.

Alsómocsolád az 50-es években „Mágocs Községi Közös Tanács” társközségeként fokozatosan veszítette el intézményeit és a falu értelmiségét, az orvost, a tanítót, a lelkészt. A ’80-as évek elejére a község a szerep nélküli települések sorába süllyedt, mely azt jelentette, hogy semmiféle fejlesztés nem indulhatott a községben.

A rendszerváltás után az önkormányzat fokozatosan haladva teremtett komfortosabb, élhetőbb települést az itt élők számára.