2024.05.23. 12:09
Szijjártó Péter: Magyarország és Svájc is kiáll a szuverenitás és a béke mellett (videó)
Magyarország és Svájc is nagy jelentőséget tulajdonít a kétoldalú együttműködésnek, közös pont a két állam között a szuverenitás védelme, a béke melletti kiállás és az illegális migrációval szembeni fellépés – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Ignazio Cassis svájci külügyminisztert 2024. május 23-án
Forrás: MTI
Fotó: Soós Lajos
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető svájci kollégáját, Ignazio Cassist fogadta, majd közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozta, hogy mindkét ország nagy jelentőséget tulajdonít a kétoldalú együttműködésnek, Magyarország pedig Svájchoz mindig is különös tisztelettel viszonyult.
És ez részben azért van, mert 1956-ban számos üldözött honfitársunk nálatok talált második otthonra, részben pedig azért, mivel mi mindig is csodálattal figyeltük ragaszkodásotokat a szuverenitásotokhoz, mindig is tisztelettel figyeltük a béke melletti kiállásotokat, és mindig is éreztük a közösséget az illegális migrációval szemben való fellépés tekintetében
– sorolta.
Ez a három ma mind, sajnos, rendkívül aktuális kérdés itt, Európában, hiszen a migrációs kvóták ötletét Brüsszelben még mindig nem adták fel, Brüsszel továbbra is ragaszkodik a migrációpárti politikájához
– figyelmeztetett.
Ezzel kapcsolatban pedig ígéretet tett rá, hogy a közelgő magyar európai uniós elnökség alatt mindent meg fog tenni a kormány a bevándorláspolitika megváltoztatása érdekében, hogy az illegális migránsok meghívása helyett az áradatok megállítása legyen a cél.
Az is világosan látszik, hogy minden eddiginél nagyobb nyomás van azokon a kormányokon, amelyek ragaszkodnak szuverén, patrióta, békepárti politikájukhoz. Láthatjuk a folyamatos beavatkozásokat az ilyen országok belpolitikai folyamataiba
– hangsúlyozta.
Itt mi, Magyarországon is milliószámra látjuk a dollárokat gurulni, ahogyan látjuk a nemzetközi lejárató kampányokat, és láthattuk azt, hogy a gyűlöletáradat odáig vezetett, hogy a szomszédunkban Szlovákia miniszterelnöke ellen merényletet követtek el
– tette hozzá.
Szijjártó Péter ezután biztosította svájci kollégáját, hogy Magyarország minden nyomás ellenére is kiáll a béke mellett.
„Június 9-ének nagy jelentősége lesz ezen szempontból, hiszen alig telik el úgy nap, hogy egy-egy újabb őrült nyilatkozat ne hagyja el valamely európai politikustársunk száját. Vannak olyanok, akik katonákat akarnak Ukrajnába küldeni, mások már nukleáris fegyverek bevetéséről fantáziálnak, így minden egyes nappal gyakorlatilag közelebb jutunk a világháborús eszkaláció veszélyéhez”
– húzta alá.
Látjuk, hogy mi történik, európai politikusok nukleáris fegyverek bevetéséről nyilatkoznak, az oroszok pedig gyakorlatot tartanak taktikai nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatban
– mutatott rá.
Úgyhogy itt az ideje ennek az őrültségnek megálljt parancsolni (...) Június 9-én az Európai Unió polgárai előtt ez a lehetőség meg is adódik, hogyha a békepárti politikusokat delegálják az Európai Parlamentbe, akkor mind a háborúnak, mind az eszkalációs őrültségnek jó esélyünk lesz véget vetni
– jelentette ki.
Június 9-én az európai választópolgárok kezében lesz a döntés, hogy a világháború, a nukleáris háború veszélyét vagy a békét választják
– fűzte hozzá.
Szijjártó Péter: június 9-én az emberek véget vethetnek a háborúnakA magyar és európai emberek június 9-én véget tudnak vetni az orosz-ukrán háborúnak, amennyiben az európai parlamenti választáson kellő számú békepárti politikust küldenek a parlamentbe – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szekszárdon. Szijjártó Péter a kormányzó pártok országjáró fórumainak szekszárdi állomása előtt tartott sajtótájékoztatón hozzátette, ekkor jó esélyünk lehet arra, hogy mindennek „a nukleáris háborús őrületnek, az Ukrajnába csapatokat küldeni akaró törekvéseknek egyszer s mindenkorra vége lesz, és újra békében, nyugalomban, gazdasági fejlődésben tölthetjük a mindennapjainkat Magyarországon”. Emlékeztetett, az elmúlt hetekben, hónapokban több európai politikus „őrült nyilatkozatokat” tett; van, aki „az Ukrajnába küldendő szárazföldi csapatokról fantáziált, van, aki egyenesen nukleáris háborút vízionál”. Az jól látszik – mondta –, hogy minél tovább tart az orosz-ukrán háború, annál súlyosabb a veszélye annak, hogy időben és térben is tovább terjedhet. Ha így lesz, akkor nem ezer kilométerre terjed először, hanem itt, a szomszédságban – jegyezte meg. Azt mondta, Magyarország az elmúlt két, két és fél évben minden módon védekezett az ellen, hogy „belenyomjanak minket” a háborúba. Hangsúlyozta, a nyomás növekedni fog, ezért az az érdekünk, hogy a háború minél előbb véget érjen. |
A miniszter méltatta Svájc béke iránti elkötelezettségét, üdvözölve a békekonferencia megrendezését, ugyanakkor kiemelte, hogy minden háborúzó félnek jelen kellene lennie a siker reményéhez.
Fotó: Soós Lajos / Forrás: MTI
Kitért a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságára is. „Az nem nagy diplomáciai teljesítmény, ha az ember csak azzal beszél, akivel mindenben egyetért” – vélekedett.
Közölte, hogy a kormány a magyar EU-elnökség idején szeretné lezárni a tárgyalásokat a Svájccal megkötendő intézményi megállapodáscsomagról.
Szeretnénk, hogyha az Európai Unió visszatérne a józan ész talajára, és visszavenné Svájcot a Horizont és az Erasmus+ programokba is
– tudatta.
Jó hírnek nevezte, hogy tavaly megdőlt a kétoldalú kereskedelmi forgalom rekordja, az értéke meghaladta a kétmilliárd eurót.
Elmondta, hogy az elmúlt tíz évben negyven svájci cég kapott állami támogatást magyarországi beruházásához, és arról tájékoztatott, hogy 900 svájci vállalat több mint 30 ezer embernek ad munkát ma hazánkban.
Ignazio Cassis a sajtóértekezleten kijelentette, hogy a svájci békekonferencia célja az ukrajnai békefolyamat megindítása, ugyanakkor világos, hogy ez nem lehetséges Oroszország nélkül.
A svájci külügyminiszter elmondta, hogy a tervezett békekonferencia célja a katonai megoldás keresése helyett a békefolyamat megindítása, és mindent meg fognak tenni Oroszország bevonása érdekében, ugyanis „nem létezik egyoldalú békeút, ez pusztán illúzió”.
Úgy vélekedett, hogy a józan ész alapján, a valóságból kell kiindulni, nem valamiféle kívánt vágyképeket alapul véve.
És a kérdés nem az, hogy Oroszországnak ott kell-e lennie a békefolyamatban, hanem az, hogy mikor
– hangsúlyozta.
Világosnak kell lennie, hogy valamikor Oroszországnak is be kell szállnia, különben önmagunknak hazudunk, és ezt nem szabad
– fogalmazott.
Svájc azt szerette volna, hogy Oroszország kezdettől fogva ott legyen a fedélzeten. Hogy ez sikerül-e, az még nem egyértelműen eldöntött. Pillanatnyilag inkább rosszul néz ki a helyzet, mivel Oroszország háromszor mondta nem csak azt, hogy nem akar eljönni, hanem azt is, hogy nem akar meghívót, mivel az a véleménye, hogy csak az ukrán béketervről lesz szó, ez azonban téves, ez nem így van
– közölte.
Szijjártó Péter: június 9-én európai viszonylatban kell világossá tenni, hogy nem akarunk háborút A június 9-i európai parlamenti választáson kontinensszerte kell világossá tenni azt, hogy nem akarunk háborút, nem akarjuk, hogy nyugat-európai politikusok őrültségei miatt világháború legyen - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Kalocsán. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban rendezett kampányeseményen rámutatott, hogy már több mint két éve tart a háború Ukrajnában, amelyből eddig Magyarországnak sikerült kimaradnia. "Nem sodródtunk bele, nem engedtük, hogy belesodorjanak, belenyomjanak, belepréseljenek minket, aminek a kimondása nagyon egyszerű, bántóan egyszerű" - mondta. Ennek kapcsán fontosnak nevezte annak tisztázását, hogy Oroszország nem Európát, nem a NATO-t és nem is a demokráciát, mint intézményrendszert támadta meg, hanem Ukrajnát. "És az ukránok tényleg minden tiszteletet kiérdemlő módon harcolnak is a saját szabadságukért, a saját szuverenitásukért, saját országukért. Ez nagyon tiszteletreméltó erőfeszítés. De nem értünk harcolnak, nem Magyarországért harcolnak, nem Európáért harcolnak, nem a szabad világért harcolnak és nem a NATO-ért harcolnak, nem a demokráciáért, hanem magukért" - sorolta. Majd kifejtette, nem szabad engedni, hogy hazánkat is belenyomják bizonyosfajta erkölcsi csapdába, azt próbálva meg sulykolni, hogy "aki nem gondolja azt, hogy az ukránok érte is harcolnak, az legalábbis érezze magát rosszul vagy legyen lelkiismeret-furdalása". Stratégiai hibának minősítette a szankciók bevezetését, hiszen azok nem teljesítették eredeti céljaikat, nem kényszerítették térdre Oroszországot és több mint két év alatt sem vittek közelebb a békéhez. Illetve felszólalt a fegyverszállítások ellen is, kiemelve, hogy a háborúnak nincs megoldása a harctéren, egyik fél sem tud felülkerekedni a másikon, így mindez csak meghosszabbítja a harcokat, a szenvedést. Aláhúzta: a konfliktus lezárása kizárólag diplomáciai rendezés nyomán lehetséges, a kérdés csak annyi, hogy mikor kezdődhetnek meg a béketárgyalások, márpedig minél előbb, annál jobb. Szijjártó Péter a pódiumbeszélgetésen kijelentette, hogy minél később kerül erre sor, annál nagyobb a kockázata annak, hogy valami még sokkal szörnyűbb dolog történik. "Nézzék meg, az európai politikusok egy jelentős része belelovallta magát a háborús pszichózisba (.) Mivel jól láthatóan nincsen csatatéri megoldás és győzelem, valami újdonság kell. És mi az a valami újdonság? Szárazföldi csapatok beküldése Ukrajnába, ami egyértelműen világháborús kockázattal jár, és a fantáziák a nukleáris fegyverek bevetéséről" - mondta. "A nyugat-európai politikusok elkezdtek beszélni a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségéről. Mi volt a reakciója az oroszoknak? Elkezdtek hadgyakorlatokat végrehajtani a taktikai nukleáris fegyverek bevetéséről" - tette hozzá. "Most a kérdés az, hogy tényleg szükségünk van nekünk erre? Tehát tényleg ez lenne a nyugat-európai válasz? Szárazföldi csapatok küldése világháborús kockázattal, illetve a nukleáris fegyverek emlegetése nukleáris háborús kockázattal?" - tette fel a kérdést. A miniszter leszögezte, hogy a június 9-i európai parlamenti választáson az emberek ugyanolyan típusú döntést hozhatnak, mint a 2022-es választáson, amikor a magyar politikai paletta szereplői a háborúval kapcsolatos álláspontjuk mentén vonultak fel egymással szemben. "Az egyik oldal azt mondta, hogy a legfontosabb dolog a magyar emberek biztonságának garantálása, hogy ki kell maradni a háborúból, meg kell védeni az országot. Mit mondott a másik oldal? Fegyvereket kell küldeni, ha kell, katonákat is kell küldeni, le kell állítani a földgázszállítást Oroszországból" - húzta alá. "És a magyar emberek hoztak egy világos döntést. És most ezt a világos döntést kellene megismételni, csak most már nem magyar, hanem európai viszonylatban" - hangsúlyozta. "Európai viszonylatban kellene világossá tenni, hogy nem akarunk háborút. Nem akarjuk, hogy nyugat-európai politikusok őrültségei miatt világháború legyen, nem akarjuk, hogy nyugat-európai politikusok őrültségei miatt atomháború legyen. Köszönjük szépen, ebből mi, magyar emberek nem kérünk. És ha leszünk elegen június 9-én, akkor ezt a véleményünket még tőlünk nagyon messze is meg kell hallják az európai politikusok" - összegzett. |
