2024.01.31. 09:38
Németország forrong: a gazdák és a fuvarozók is elégedetlenek a balliberális kormánnyal (videó)
Általános az elégedetlenség Németországban a balliberális kormány gazdaságpolitikája, illetve az illegális migráció miatt – jelentette ki Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában, írja az MTI.
Német gazdák tüntetnek traktorjaikkal a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) berlini székháza előtt 2024. január 26-án. A német gazdálkodók a kormány mezőgazdasági politikája ellen tiltakoznak országszerte január 8-a óta
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Clemens Bilan
Németország forrong címmel készített filmet az M1 a németországi gazdatüntetésről. A stáb az utcára vonuló gazdák ügyén túl a németek mindennapi problémáiról is forgatott. A filmben Szikra Leventével az Alapjogokért Központ elemzőjével mutatják be a németek hétköznapi problémáit, az energiaválságtól a migráción át az orosz–ukrán háborúig.
Az elemző hangsúlyozta, hogy
súlyos gazdasági válság alakult ki Németországban, részben az elhibázott szankciós politika, illetve az atomerőművek leállítása miatt kialakult energetikai válság nyomán.
Elmondta: Oroszországból az Északi Áramlaton keresztül nem jut gázhoz Németország és a kieső energiát a korábban leállított atomerőművekben sem tudják megtermelni. Ebben a helyzetben Németország importból pótolja az energiát. A többi között, paradox módon, a francia atomerőművekben megtermelt áramot használják, illetve visszakapcsolták a kőszénnel, vagyis a leginkább környezetszennyező módon működő erőműveket – sorolta.
„Tehát annyira zöldek a német zöldek, hogy bezárták az atomerőműveket és helyette kőszénnel termelnek energiát” – fogalmazott.
A kormányzat helyzetét tovább súlyosbítja, hogy az alkotmánybíróság blokkolt egy 60 milliárd eurós átcsoportosítást a koronavírus alapból a német költségvetésben, amit a zöldek által szorgalmazott klímaberuházásokra akartak költeni – mondta. A büdzsében keletkezett 60 milliárd eurós lyukat pedig részben a gazdák támogatásainak megnyirbálásával próbálják betömködni. Ezért vonultak utcára a gazdák.
Kifejtette: a helyzetet nehezíti a hárompárti kormánykoalíción belüli állandó vita, mert például a liberális párt gazdaságpolitikája összeegyeztethetetlen a zöldek törekvéseivel.
Problémának nevezte azt is, hogy a fősodratú német média egyre kevésbé számol be az országban zajló demonstrációkról.
Az M1 aktuális csatorna által készített filmben Szikra Levente arra is felhívta a figyelmet, hogy a német gazdák és fuvarozók dühösek azért is, mert az országot elárasztják az olcsó ukrán agrártermékek, illetve úgy érzik, hogy Ukrajnát az ő kárukra támogatja a kormány, hiszen Ukrajnára van pénz, az ő támogatásukra pedig kevésbé.
További problémát jelent, hogy a 2021-ben tartott szövetségi és tartományi választások káoszba fordultak Berlinben. Óriási sorok voltak, sok helyen hiányoztak a szavazócédulák, előfordult, hogy olyanok is szavaztak, akiknek nem lett volna szavazati joguk, ebből pedig egy elhúzódó jogvita lett, és mind a két választást meg kell ismételni. Emiatt pedig változhat a Bundestag, a szövetségi parlament összetétele.
Az egészen biztos, hogy a német állam képviselői nem lehetnek büszkék erre a helyzetre, illetve arra, hogy ilyen káoszba fulladt a választás
– fogalmazott az elemző.
A filmben ismertetik, hogy Németország a 2015-ös menekültválság óta nem fogadott be annyi menekültet, mint tavaly.
Az országban jelenleg több mint hárommillió menekült él. Csak Berlinben mintegy 1,5 millió eurót költenek a migránsok elhelyezésére és ellátására naponta, ami évente 547 millió eurót tesz ki.
Ezzel kapcsolatban Szikra Levente rámutatott: a német kormány az elmúlt időszakban egyáltalán nem a bevándorlás csökkentésén dolgozott. Sőt, a Bundestag új állampolgársági törvényt fogadott el, ami megkönnyíti a bevándorlók számára az állampolgárság megszerzését. Ez szavazati jogot jelent, vagyis a német politika alakítására is nagyobb befolyásuk lesz a bevándorló csoportoknak.
Szintén sikertelenek a migránsok kiutasítására tett intézkedések, így ha valakinek elutasították a menedékkérelmét, akkor is az országban marad. Nincs válasz arra sem: hogyan lehet képes a bevándorlással járó kulturális, biztonsági, a bevándorló közösségek erőszakos viselkedésével összefüggő és egyéb kihívásokat kezelni a német állam.
„És akkor nem is beszéltünk az elmúlt évek terrorhullámáról, amely Németországot sújtotta”
– mondta Szikra Levente.
Az olasz gazdák Brüsszelbe indultak tüntetni, és traktoraikkal Rómát is be akarják venniTöbb mint ezer olasz mezőgazdasági termelő és állattenyésztő indult el Brüsszelbe az európai unió agrárpolitikája elleni tüntetésre, és traktoraikkal készek bevonulni Róma városába is – jelentették be szerdán a szervezők. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődő rendkívüli csúcstalálkozójával egy időben kezdődik a „Nem ilyen Európát akarunk” nevű demonstráció, amelyre több mint ezren indultak el a különböző olaszországi mezőgazdasági térségekből A tüntetést Ettore Prandini, a Coldiretti termelői szövetség elnöke hirdette meg. „Az Európai Uniónak az agrárágazatot fenyegető őrültségei ellen tiltakozunk” – hangoztatta Prandini. Hozzátette, nem csak az ukrajnai háború, hanem a közös európai agrárpolitika is válságba sodorja az ágazatban dolgozókat. Egyebek között azt a rendelkezést említette, amely előírja, hogy a termőföldek négy százalékát bevetetlenül kell hagyni. „Ezt a hibás döntést a korábban Frans Timmermans irányította európai zöld megállapodás szülte, és most végleg el kell törölni. Semmi nem indokolja a fenntartását, miközben importra kényszerülünk” – fejtette ki az 1,6 milliós tagságával a legnagyobb olasz agrárszervezetnek számító Coldiretti elnöke. Ettore Prandini szerint az EU-nak a forrásokat a nemzeti mezőgazdaságok szuverenitásra és az élelmiszerbiztonságra kell fordítania a pandémia, majd a háború következményei miatt, melyek rámutattak az európai agrárpolitika „teljes mértékű gyengeségére”. A brüsszeli tüntetésre indult torinói gazdákat vezető Bruno Mecca Cici úgy nyilatkozott, muszáj részt venni a mozgósításban, mivel a vidék élete forog veszélyben: „a mezőgazdaságban dolgozók a bőrükön tapasztalják a meggondolatlan európai politika következményeit”. A január 19. óta mindennapossá vált gazdatüntetések az olasz városokba vezető sztrádák és országutak mentén folytatódnak. A legnagyobb méretű demonstráció kedd óta a Milánó bejárataként ismert Melagnanóban zajlik, ahol több száz traktor sorakozott fel. „A jövőt műveljük remény nélkül” – olvasható a traktorokra tűzött táblákon, amelyek a mesterséges hústermékek ellen, a nemzeti termékek mellett is szólnak. Az Agrár Felszabadulás nevű mozgalom vezetője, Filippo Goglio elmondta, hogy nem a kormány ellen, hanem Olaszországért tüntetnek, és ha nem kapnak kielégítő választ Brüsszeltől, készen állnak traktoraikkal bevonulni Rómába. Eddig a hatóságok nem engedélyezték a traktoroknak a városokba való behajtást. A gazdatüntetések jelképe az olasz zászló díszítette traktor lett, de a milánói tiltakozókat egy ötmázsás tehén is kíséri, akit Ercolina 2-nek neveztek el. Elődje, Ercolina 1 volt a jelképe a 2009-es tiltakozáshullámnak, amikor az olasz gazdák az európai tejkvóták ellen tüntetve több millió liter tejet öntöttek el az utakra, melyeket trágyával is betemettek. Gazdatüntetés FranciaországbanA francia gazdák is tiltakoznak a kormány mezőgazdasági politikája ellen. A legjelentősebb francia mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet, az FNSA és a Fiatal gazdák (Jeunes Agriculteurs) nevű szervezet január 29-én határozatlan idejű blokádot kezdett a párizsi régióban és Észak-Franciaországban.  Fotó: Thibault Camus / Forrás: MTI/AP Tüntető gazdák zárták le Görögország központi autópályáján a forgalmatTüntető gazdák traktorokkal torlaszolták el szerdán Görögország legfontosabb, Szalonikit Athénnal összekötő észak-déli autópályáján a forgalmat – jelentette az ERT helyi hírtelevízió. A mezőgazdasági termelők a műtrágya és dízelolaj árak emelkedése miatt tüntetnek, és bírálják a kormányt, amiért a tavalyi súlyos természeti csapások miatt ígért állami kárpótlás túl alacsonyra sikerült, illetve azt részben még nem fizették ki. 2023-ban komoly árvizek és erdőtüzek pusztítottak Görögország egyes térségeiben, tönkre téve a termést és a szántóföldeket. Egyelőre nem világos, meddig fog tartani az autópálya blokádja nagyjából 150 kilométerre északra Athéntól. Az utóbbi napokban Görögország szinte minden régiójában utcákra vonultak a gazdák, sőt lezárták a forgalmat az Alekszandropolisz kikötővárosában található határátkelőn is Törökország felé. Az elkövetkező napokban a gazdaszövetségek Szalonikiben tervezik megbénítani a forgalmat, ahol csütörtöktől vasárnapig tartják az ország legnagyobb mezőgazdasági vásárát, az Agroticát. Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök rendkívüli intézkedésekkel ígért segítséget a termelőknek. Ugyanakkor felszólította őket, hogy ne ártsanak az országnak úttorlaszokkal. „Bármilyen komolyak is egy foglalkozási csoport követelései, nem vezethetnek a polgárok megbüntetésére és nem sérthetik a társadalom jogait” – tette hozzá a görög kormányfő az állami televízóban. |
