2024.01.09. 09:59
Antony Blinken a rendezésről tárgyalt Izraelben
Az izraeli–palesztin háború 95. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Az izraeli kormány sajtóirodája által közreadott felvételen Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (j) Antony Blinken amerikai külügyminisztert üdvözli a tel-avivi Kirja katonai támaszponton 2024. január 9-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Izraeli kormány sajtóirodája
Újabb Hezbollah-vezetőt öltek meg Dél-Libanonban
Izrael a Hezbollah libanoni síita fegyveres mozgalom egy újabb fontos tagját "likvidálta" kedden az ország déli részén - jelentette be Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője.
Hangoztatta:
Ali Huszein Bardzsi volt a felelős többtucatnyi olyan dróntámadásért, amelyet az Irán-barát szervezet hajtott végre Izrael északi része ellen azóta, hogy a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet terrortámadást követett el dél-izraeli települések ellen, majd Izrael hadserege megtorló hadműveletet indított az övezetben, és északi határán tűzpárbajokat vív a Hezbollah-val is.
A Hezbollah megerősítette Bardzsi halálhírét, de tagadta, hogy ő lett volna a milícia egyik parancsnoka.
Egy szemtanú azt mondta a dpa német hírügynökségnek, hogy Bardzsi autóval utazott az előző nap megölt Hezbollah-parancsnok, Visszám al-Tavil temetésére, amikor rakétatalálat érte a járművét.
Visszám al-Tavil, a Hezbollahon belüli elitegység, a Radván ezred egyik magas rangú parancsnoka hétfőn halt meg egy másik Hezbollah-fegyveressel együtt, miután találat érte járművüket a libanoni Madzsdal Szelmnél.
Bardzsi halála előtt néhány órával legkevesebb három Hezbollah-fegyveres halt meg, mert járművüket rakétával eltalálta egy izraeli drón - közölte a Hezbollah és libanoni biztonsági illetékesek.
A Hezbollah azt is bejelentette, hogy
emberei drónokkal támadták az észak-izraeli Szafedben lévő katonai támaszpontot, válaszul harcosaik megölésére.
Az izraeli hadsereg elismerte, hogy több rakéta becsapódott Libanon felől az északi határsávban, emiatt délutánig tizenegy légiriadó volt az ország északi részében. Libanoni biztonsági illetékesek közlése szerint e rakétatámadások megtorlásául az izraeli tüzérség dél-libanoni falvakat lőtt.
Az izraeli bombázásokban több mint 130 Hezbollah-harcos halt már meg Libanon déli részén október 7-e óta, Szíriában pedig további 19.
Az ENSZ nemzetközi jogi szakértői elítélték kedden a Hamász második emberének, Száleh Arúrinak és más fegyvereseknek drónokkal végrehajtott "likvidálását", és úgy vélték, hogy ez felér a bírósági ítélet nélküli, szándékos emberölés bűntettével.
Izrael nem erősítette meg, de nem is tagadta, hogy meggyilkolta a Hamász politikai bizottságának elnökhelyettesét, de nem sokkal Arúri halála előtt az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét közölte: "le fogja vadászni" a Hamász Libanonban, Törökországban és Katarban tartózkodó vezetőit, még ha ez évekig tart is.
"A külföldi területen végrehajtott gyilkosságok önkényesek, kivéve azokat az eseteket, amelyeket a nemzetközi jog engedélyez"
- szögezték le Genfben kiadott közleményükben az ENSZ különleges jelentéstevői, Ben Saul és Morris Tidball-Bin.
"Izrael nem jogos önvédelmet gyakorolt, mert nem szolgált bizonyítékkal arra nézve, hogy a célba vett és megölt emberek fegyveres támadást hajtottak végre Izraelben libanoni területről" - fejtették ki.
Arúrival a múlt héten végzett egy drón Bejrút egyik déli, a Hezbollah erősségének számító elővárosában, a támadást számosan Izrael számlájára írták.
Az ENSZ jelentéstevői szerint "nincs törvényes alapja földrajzi korlátok nélküli támadásnak még egy fegyveres csoport tagjai ellen sem, bárhol tartózkodjanak is".
Brit külügyminiszter: a kétállami megoldás nélkül sem Izrael, sem a palesztinok nem élhetnek biztonságban
David Cameron brit külügyminiszter szerint a kétállami megoldás nélkül sem Izrael, sem a palesztinok nem élhetnek biztonságban.
Cameron a londoni alsóház külügyi bizottságának keddi meghallgatásán kijelentette: nincs olyan tűzszünet, amely „az idők végezetéig” fenntartható lenne, ha a láthatáron nem látszik a teljes körű politikai megoldás lehetősége.
Fotó: Vickie Flores
Arra a kérdésre, hogy lát-e akár csupán „halovány esélyt” a kétállami megoldásra, a londoni külügyi tárca vezetője úgy fogalmazott: reménykedni kell abban, hogy ez a megoldás kivitelezhető, mivel a válságok általában bizonyos lehetőségeket is teremtenek az előrelépésre.
A három évtizede kötött oslói nemzetközi egyezmény – amelynek részese volt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) is – intézkedett volna a palesztin államiság megteremtéséről Izrael szomszédságában.
Izrael londoni nagykövete, Cipi Hotoveli a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott minapi nyilatkozatában azt mondta: az oslói tervezet azért bukott el, mert a palesztinok soha nem akartak saját államot Izrael szomszédságában, ehelyett egy olyan államot akarnak, amely Izrael területén jön létre.
Hotoveli a Sky News-interjúban kijelentette azt is, hogy Izrael most már nem fogadja el a kétállami megoldást.
Nem sokkal később, az LBC londoni kereskedelmi rádiónak nyilatkozva – arra a kérdésre, hogy Izrael a Gázai övezet megsemmisítésére törekszik-e – az izraeli nagykövet úgy kérdezett vissza, hogy „tud más megoldást?”.
Az alsóház külügyi bizottságának egyik tagja a keddi meghallgatáson megkérdezte Cameront, hogy szerinte az izraeli nagykövet „rögtönzött-e”, vagy az izraeli kormány nevében beszélt.
A brit külügyminiszter válaszában kijelentette: reméli, hogy nem ez az izraeli kormány álláspontja, mert „nem ez a megfelelő hozzáállás”.
Kijelentette azt is, hogy véleménye szerint a Gázai övezet északi térségében a konfliktus gyakorlatilag véget ért, így „nagyon jó lenne”, ha Izrael ott helyreállítaná a víz- és az áramszolgáltatást.
Cameron nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy kapott-e szakértőitől olyan jogi állásfoglalást, amely szerint Izrael a hadműveletek során megsértette a nemzetközi jogot. Hozzátette ugyanakkor:
aggasztja az a lehetőség, hogy Izrael végrehajthatott olyan katonai akciókat, amelyek ellentétesek a nemzetközi joggal.
A brit külügyminiszter szerint a gázai konfliktus eltereli a figyelmet az ukrajnai háborúról, és ebben a helyzetben Kijev elsődleges támogatóinak, köztük Nagy-Britanniának az a feladatuk, hogy a lehető legnagyobb mértékben az előtérben tartsák Ukrajna további megsegítésének ügyét.
Cameron elmondta: Rishi Sunak miniszterelnökkel folyamatos tárgyalásban áll arról, hogy „mozgósítani kell” az Ukrajnának szánt fegyverek gyártási kapacitását.
Hozzátette: a brit politikában nem képezi olyan mértékben vita tárgyát Ukrajna további támogatása, mint az Egyesült Államokban és más országokban.
Németország több mint 10 tonnányi segélyszállítmányt küldött a Gázai övezetben élőknek
Annalena Baerbock német külügyminiszter több mint 10 tonnányi segélyszállítmányt adott át kedden az egyiptomi Vörös Félholdnak, hogy továbbítsa a Gázai övezetben élő palesztin civileknek.
Baerbock egy Airbus A400M katonai szállító repülőgéppel érkezett el-Arísba, a földközi-tengeri észak-sínai kormányzóság fővárosába, ahonnan útja egyenesen Rafahba vezetett. Baerbock Rafahba tervezett látogatását biztonsági okokra hivatkozva mindvégig titokban tartották.
Fotó: Alaa Badarneh / Forrás: MTI/EPA
A többségében palesztinok lakta Rafah az Egyiptomot és a Gázai övezetet elválasztó határvonalon fekszik, és határátkelőhelyként kulcsfontosságú szerepet tölt be a Gázai övezetbe szánt segélyszállítmányok eljuttatásában.
A német külügyminisztérium csaknem 40 raklapnyi adományát a német fegyveres erők rakodták be a repülőgépbe az alsó-szászországi Wunstorfban. A matracokból, takarókból, hálózsákokból és tábori ágyakból összekészített szállítmányt a Vörös Félhold munkatársai rakodják ki, szétosztásukért a tervek szerint egy norvég civilszervezet felel majd.
Blinken a rendezésről tárgyalt Izraelben
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere a gázai háború lezárásáról és továbbterjedésének megakadályozásáról tárgyalt Izraelben kedden.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök előbb négyszemközt találkozott az amerikai külügyminiszterrel Tel-Avivban, a katonai főhadiszálláson található irodájában, majd kibővített megbeszélést folytattak a szűk hadikabinet tagjaival, benne Joáv Galant védelmi miniszterrel, Beni Ganz miniszterrel és az izraeli hírszerzés vezetőivel.
Az amerikai külügyminiszter többek között megvitatta az izraeli vezetéssel egy olyan diplomáciai rendezés lehetőségét is, amely távol tartja a libanoni síita Hezbollahot a libanoni határtól.
Blinken követelte, hogy Izrael engedélyezze a Gázai övezet északi részén élő és jelenleg a déli humanitárius menedéktáborokban tartózkodók visszatérését otthonaikba. Tárgyalásokat kezdeményezett a háborút követő gázai rendezésről, valamint a polgári áldozatok számának csökkentésére tett erőfeszítésekről, a humanitárius segítségnyújtás növeléséről és a kiterjedt gázai hadműveletek befejezéséről.
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA/pool
Célja volt emellett, hogy az izraeli politikai vezetés egyértelműen leszögezze, nem áll szándékában előmozdítani a Gázai övezet lakóinak kitelepítését, vagy izraeli telepek építését engedélyezni az övezetben.
Blinken találkozott a Gázában fogva tartott izraeli túszok családjainak képviselőivel.
Blinken tárgyalt Jiszrael Katz izraeli külügyminiszterrel. A Katzcal folytatott megbeszélésén Blinken kijelentette, hogy lát lehetőséget Izrael és a térség arab országai közötti kapcsolatok megerősítésére a gázai háború befejezése után.
A dél-koreai titkosszolgálat szerint Észak-Korea fegyverekkel látja el a Hamászt
Korea JoongAng Daily dél-koreai napilap keddenis beszámolt, hogy a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Ügynökség (NIS) közzétett egy fényképet egy Észak-Koreában gyártott F-7-es rakétagránátról, amelyet a Hamász használt. A gránát gyutacsán lévő jelölések koreai nyelven íródtak.
Az ügynökség elmondása szerint konkrét bizonyítékokat gyűjtöttek az észak-koreai fegyverszállítmányok léptékéről és ütemezéséről is.
Észak-Korea ellen több nemzetközi szankció is érvényben van, a fegyverexportálást ENSZ-határozatok tiltják.
A Voice of America (VOA) amerikai kormányzati műsorszolgáltató értesülései szerint az izraeli fegyveres erők közölték, hogy a háború kezdete óta több észak-koreai fegyvert foglaltak le a Gázai övezetben.
Német külügyminiszter: Gáza és Ciszjordánia a palesztinoké
Németország és Egyiptom egyetért abban, hogy a Gázai övezet és Ciszjordánia a palesztinoké – közölte kedden egyiptomi látogatása alatt Annalena Baerbock német külügyminiszter.
A nemzetközi közösség kötelezettséggel tartozik a háború utáni biztonsági helyzet megszervezéséért a Gázai övezetben, melynek jövőjében a megújult Palesztin Nemzeti Hatóságnak döntő szerepet kell játszania – mutatott rá a német külügyminiszter Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékozóján.
A palesztinok és a gázai lakosság szenvedése nem folytatódhat, konkrét intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a segélyszállítmányok eljussanak az ott élőkhöz – tette hozzá.
Az Izraelből Egyiptomba, majd onnan kedden Libanonba továbbutazó német külügyminiszter leszögezte: a Hamásznak le kell tennie a fegyvert.
Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter kiemelte: együttműködés jöhet létre Kairó és Berlin között az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldása, illetve a közel-keleti stabilitás és béke létrehozása terén.
Kifejtette továbbá, a Gázai övezetben és Ciszjordániában is stabilitást kell elérni, foglalkozni kell a túszok kérdésével és a humanitárius tiltakozásokkal, emellett véget kell vetni az izraeli telepesek betelepítésének.
Az egyiptomi külügyminiszter a tűzszünet elérését és a biztonsági kérdések rendezését nevezte prioritásnak a humanitárius segélyek eljuttatása és az áttelepítések megakadályozása mellett.
Izrael minden egyes lépésével az áttelepítésekre törekszik – mutatott rá. „Azt az illúziót kergetjük, hogy erőfeszítések történtek ennek a megakadályozására, de erre vonatkozó érdemi intézkedéseket nem láttunk” – hangsúlyozta.
Izraeli tisztviselők közlése szerint új, célzottabb szakaszba ért a Hamász elleni háború, amelyben gázai hivatalos tájékoztatás szerint több mint 23 ezer palesztin halt meg az övezetben.
Jordániai külügyminiszter: Izrael a harcok révén nem fogja megteremteni az ország biztonságát
Az izraeli támadások a Gázai övezetben elérték a humanitárius, jogi és erkölcsi határokat, és Izrael ezzel nem fogja elérni az ország biztonságát – mondta Ajmán Szafadi, Jordánia külügyminisztere.
A tárcavezető Catherine Colonna francia külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése során osztotta meg véleményét Izrael cselekedeteiről, és kiemelte, milyen veszélyekkel járhat, ha a Gázai övezetben zajló izraeli pusztítások és gyilkosságok folytatódnak.
Szafadi felhívta a figyelmet arra, hogy Izrael illegális cselekedetei és támadásai a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi palesztinok ellen csak rontja a helyzetet, és hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek erős és hatásos lépéseket kellene tennie a harcok megakadályozásáért.
Szafadi és Colonna kiemelte, hogy életbevágó elegendő és azonnali humanitárius, élelmiszer- és egészségügyi segély bejuttatása a Gázai övezetbe, és folytatni kell az együttműködést a segélyszállítások érdekében – szerepel a jordániai külügyminisztérium közleményében.
A két miniszter többször is kifejezte, hogy országaik elutasítják a palesztinok kitelepítését szülőföldjükről – közölte a jordániai külügyminisztérium.
Izrael kiterjesztette a harcokat a Gázai övezet déli részén
Kedd délután a katonai szóvivő újabb öt, egy nap alatt már kilenc elesett izraeli katona nevének közzé tételét engedélyezte. Közülük hat katonát egy robbanóanyaggal teli tartály detonációja ölt meg hétfőn, a Gázai övezet közepén fekvő al-Boreidzs menekülttábor alagútjának felrobbantásánál.
Az utóbbi napon az IDF növelte haderejét, és támadásokat hajtott végre Hán-Junisz mélyén, melyekben megsemmisítettek mintegy negyven iszlamista fegyverest, számos fegyvert zsákmányoltak és feltártak több alagútlejáratot.
A Hamász több harcosa légicsapásban vesztette életét a Gázai övezet középső részén fekvő al-Magazi térségében. Az izraeli haditengerészet az iszlamisták katonai telepeit, raktárait és hajóit támadta az övezet tengerpartján.
A Hamász felügyelte gázai egészségügyi minisztérium kedden bejelentette, hogy a háború október 7-i kezdete óta 23 084-en haltak meg és 58 926-an sebesültek meg a Gázai övezetben.
Az IDF légiereje kedd reggel csapást mért Izrael északi határánál a libanoni síita Hezbollah terrorszervezet célpontjára a dél-libanoni Kila faluban. Kedd reggel is többször megszólaltak a légvédelem szirénái a libanoni határnál, újabb libanoni belövésekre figyelmeztetve.
Ez a háború része. Megtámadjuk a Hezbollah embereit, az infrastruktúrát és rendszereket, amelyeket Izrael elrettentésére hoztak létre. A cél az északon élők biztonságának a helyreállítása
– jelentette ki hétfő este Jiszrael Katz külügyminiszter a libanoni síita Radván ezred parancsnokának, Visszám al-Tavilnak a hétfői, dél-libanoni meggyilkolására utalva. A támadást Izraelnek tulajdonították, de a külügyminiszter nyilatkozata előtt egyetlen izraeli hivatalos szerv vagy tisztségviselő sem ismerte el ezt.
Egészségügyi veszélyekre figyelmeztető jelentést tettek közzé a Gázai övezetbe hurcolt, több mint három hónapja fogságban tartott izraeli túszok családtagjai, amely a családoktól megismert korábbi kórtörténeteken, orvosi aktáik áttekintésén, és a korábbi tűzszüneti megállapodásban kiszabadultak tanúvallomásain alapul.
A jelentés szerint a foglyok mintegy harmada krónikus betegségekben szenved, és ezért rendszeres orvosi kezelésre szorul, ami nélkül közvetlen életveszélybe kerülhetnek. Többen közülük megsebesültek október 7-én, a Hamász támadásában, vagy az övezetbe hurcolásuk közben.
A fogságban lelki és fizikai kínzást szenvednek, a többi között szexuális zaklatást, csonkítást, éheztetést. Az egészségüket ért károk visszafordíthatatlanok, akár halálosak is lehetnek, ezért minden további fogságban töltött nap jelentős veszélyt jelent számukra - hívták fel a figyelmet.
Az izraeli rendőrség feltartóztatta a túszok családtagjainak konvoját, akik azzal fenyegetőztek, hogy elzárják a Kerem Salomnál működő gázai áruforgalmi átkelőhelyet. A konvoj célja megakadályozni az áruk bejutását a Gázai övezetbe az átkelőn keresztül, mert azt követelik, hogy a Gázába szánt humanitárius segítségnyújtás feltétele az elraboltak szabadon bocsátása legyen.
Kairóba érkezett az izraeli biztonsági küldöttség hétfő este, hogy felújítsa a túszok szabadon bocsátása érdekében zajló tárgyalásokat. A Hamász és Izrael delegációja korábban már e célból az egyiptomi fővárosban tartózkodott, de múlt kedden megszakadtak a megbeszélések Száleh al-Arúri, a Hamasz második legmagasabb rangú vezetőjének bejrúti likvidálása után.
Az izraeli hadsereg megkezdte egy illegálisan elfoglalt telepes-előőrs kiürítését, amelyet palesztin tulajdonú földön hoztak létre Ciszjordániában, Jeruzsálemtől délre, a Gus Ecion térségében fekvő Pné Kedem telep közelében.
Több telepes család már odaköltözött, és felhúztak mintegy tíz épületet. A hadsereg szerint a kiürítést biztonsági megfontolásból hajtották végre, mert az új telepes lakóhely elszigetelt helyen áll, melynek biztosítása jelentős erőket igényel. Egy hónapja a biztonságiak egyszer már evakuálták és lerombolták az előőrsön kialakított épületeket.
A hétfői eseményekről itt olvashat:
